Táncfotók - Mónika

Mónika portréi után (végre) jöjjenek a táncfotók. Ezek kidolgozása kissé elhúzódott, részben a költözésünk miatt, másrészt meg azért, mert a nyersfotók közül Mónikának kellett válogatnia (táncszakmai szemmel), s ehhez is kellett némi idő. Végül az alábbi megörökítések maradtak "állva".

A beköszönő színes válogatáson kívüli képeket fekete-fehérben dolgoztam ki, mert úgy érzem, hogy ennél a témánál a színek nem annyira fontosak, a mozdulatok megragadása a lényeg.

Utcai táncfotók (2)

A kékóra (egy szó, amit jobban szeretek egybeírni, mivel a szóösszetétel már egybeforrt, önálló szakkifejezéssé vált) azt a naplemente utáni rövid időszakot jelöli, amely alatt az égbolt egyre mélyülő és sötétedő kék színben pompázik (és még nem éjfekete). Ilyenkor már égnek a városi fények, és hatásos, szép városfotókat lehet készíteni. 

Az volt a tervünk, hogy az utcai táncfotózás nappali időszakaszának végeztével az Erzsébet-híd és a Lánchíd közötti pesti sétányon folytatjuk a fotózást. Már bejártam ezt a partszakaszt néhány nappal korábban, és akkor csalódottan tapasztaltam, hogy pályafelújítás miatt nem járnak a villamosok. Pedig úgy terveztem, hogy a hosszú záridő alatt a háttérben a sárga villamos fényei húznak majd csíkot, ezzel is feldobva a képet. Hasonló fotót (modell nélkül) készítettem már egyszer a karácsonyi fényvillamossal, ezúttal azonban az utcai táncfotózást akartuk folytatni a kékóra különleges körülményei között.

Utcai táncfotók (1)

Molnár Mónikával tavasszal fotóztunk utoljára, de már akkor felvetődött bennünk a gondolat, hogy kellene egy utcai táncfotós sorozatot készítenünk Budapesten (Mónika ugyanis a Táncművészeti Egyetemen végzett, s egyszer már fotóztam is őt egy táncporodukciójáról készült videoklip forgatásán).

Először is megfelelő helyszíneket kellett keresni, végül a Bálnánál, a Fővámtér környékén és a Szabadság hídon kötöttünk ki (ez utóbbi pl. remek sziluettfotók lehetőségét kínálta, amit már a helyszínkeresgélés során is kihasználtam néhány spontán életkép erejéig).

A nap végét a Vigadó tér környékén zártuk. Terveink között ugyanis kék órás felvételek is szerepeltek háttérben a budapesti panorámával. Az erről készült fotók majd a következő bejegyzésben jönnek...

Tánc

Mónika (aki a Táncművészeti Főiskola 2. éves hallgatója) nemrégen egy táncprodukció filmforgatására hívott el Esztergomba.

A Hátrahagyva c. darabot - amelyet egy barátnő tragikus története ihletett - Mónika alkotta és koreografálta, saját zenéjét is ő zongorázta fel egy stúdióban.

Öt táncos lány vett még részt a produkcióban: Alexandra, Blanka, Eszter, Piroska és Regina (a teljes stáblista a bejegyzés végén lévő filmben látható).

A forgatás helyszínéül egy kisrepülőgép-hangárt szemeltek ki, amelyben egész nap tartott a felvétel.

Érdekes lehetőség volt a videózás fényképezése. A werkfotókon kívül valamelyest belekóstolhattam a táncfotózásba és persze a spontán portrék is kínálták magukat. Kellett ugyan egy-két óra, mire a lányok megszokták a jelenlétemet, de utána már kevésbé zavartatták magukat miattam. A táncfotózásnál különösen kellett ügyelnem arra, hogy ne kerüljek a kamera látókörébe, nehogy tönkretegyem a stáb munkáját.

Némi büszkeséggel konstatáltam, hogy a filmet Canon EOS 6D-vel veszik fel, ami a videórendszerét az általam is használt 70D-ből örökölte.  

A hangárban nem volt túl sok fény, de azért lehetett fotózni (a felvétel alatt vakuhasználatról természetesen szó sem lehetett). Ám egyszer csak jött egy másfél órás időszak, amikor minden igyekezetem ellenére az összes képem életlen lett. Nem értettem a dolgot. A 70D-nek igen jó fókuszrendszere van, sokkal rosszabb körülményekkel is megbirkózott már, különben is: ha addig sikerültek a képek, akkor utána miért nem? Végül arra a következtetésre jutottam, hogy csak az új (elvileg eredeti Canon) akksi lehet a ludas, amit nemrégen vettem (elvileg újonnan) kéz alatt, és nem sokkal korábban tettem bele a gépbe. Látszólag rendben volt a töltöttsége és mégis... amint kicseréltem egy másikra, rögtön helyreállt a rend, s gond nélkül fotózhattam tovább. Addigra viszont sajnos jó néhány kép tönkrement. A tapasztalat: akkut csak boltból!

A kb. 2,5 perces videoklip készítését nagyon komolyan vette a stáb. Reggel 9-től délután 5-ig tartó munkával még csak az első 1,5 perc anyaga került megörökítésre, a további 1 perc forgatása a következő helyszínre maradt. A hangárból átköltözött a csapat a szomszédos szálloda befejezetlen tetőterébe, ahol késő estig folytatódott a felvétel. Ezen már sajnos nem tudtam részt venni, de legalább hasznossá tehettem magam: négy lányt - akik az utolsó részben már nem szerepeltek a filmben - elfuvaroztam Budapestre.