A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotóprogram. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotóprogram. Összes bejegyzés megjelenítése

Ez a kép nem Photoshopos csalás - így jött ki a gépből!

2015. augusztus 10., hétfő

Ez a bejegyzés nem a fotósoknak szól, hanem azoknak a fényképezőgéppel rendelkező embereknek, akik a fenti mondathoz hasonlót már kimondtak vagy leírtak egyszer. S mivel egy rövid címben nem lehet mindig teljesen egyértelműen fogalmazni, ezért pontosítani szeretném: ez a bejegyzés azoknak szól, akik úgy gondolják, hogy a kép, ami a digitális fényképezőgépből kijön, maga a valóság, ellentétben azokkal, amelyeket utólag Photoshoppal megdolgoztak - vagyis ócska digitális csalással átalakítottak valami mássá.

Portréretus - a bőr lágyítása a textúra megőrzésével

2013. április 11., csütörtök

A  Photoshopban szinte mindegyik a megoldás a bőr valamilyen életlenítésével (blur) éri el az arcbőr lágyítását. A "blőrözés" legnagyobb átka viszont az, hogy alkalmazásával az arcbőr textúrája is elvész. Ez sokakat nem zavar, amit a gumiarcú női portrék mérhetetlen mennyisége is jelez, de ha egy kicsit is igényesebb eredményt szeretne elérni az ember, akkor már alaposabban bele kell merülnie a portréretusálás műhelytitkaiba. És ez nem is olyan egyszerű.

Színprofilok, színterek

2012. október 12., péntek


A Facebookon olvastam egy fotós beszélgetést arról, hogy milyen színtérbeállításokat érdemes használni a Photoshopban. Ilyenkor elsősorban az Adobe RGB és az sRGB közötti választás merül fel kérdésként.

Ez egy olyan terület, amelyről az amatőr fotósok legtöbbje elég kevés ismerettel rendelkezik (én is).

Sümegi Andrástól olvastam korábban egy fotovilag.hu-n megjelent 2008. évi cikket, amelyben ezt a kérdést elég jól körbejárja. Megpróbáltam egy kicsit a saját értelmezésemben összefoglalni, hátha másnak is hasznos lehet.

Photoshop - maszkolás (rétegmaszk)

2012. augusztus 21., kedd

A rétegmaszk a Photoshop egyik leghasznosabb eszköze, ennek ellenére nagyon sok fotós nem ismeri és nem tudja használni. Erre először akkor döbbentem rá, amikor néhány hónapja az egyik egészen kiváló fotós ismerősöm - aki pedig remekül "megfotosopolt", csodálatos képeket készít -, a facebookon arról érdeklődött, hogyan kell "maszkolni". A múlt héten pedig az egyik profi fotós csoport tagjainak egy részéről derült ki, hogy nem tudják és ezért nem is szokták használni ezt az eszközt. Ez végül arra indított, hogy készítsek egy rövid és lehetőleg könnyen érthető ismertetőt a maszkolás technikájáról. (A rétegmaszkról - létezik ugyanis vektormaszk is, de itt most nem arról lesz szó.)

Windows Live Movie Maker - diavetítés készítése fotókból

2011. március 5., szombat

A Windows Live Movie Maker (WLMM) egy egyszerűen kezelhető, magyar nyelvű és - ami a legfontosabb - ingyenes porgram, amivel fotóinkból diavetítést (népszerű angol nevén slideshowt) készíthetünk. Csak Windows 7 - vagy újabb oprendszer - alatt fut (XP-hez a régebbi, Windows Movie Maker nevű változat alkalmas).  Persze vannak ennél jóval nagyobb tudású, fejlettebb programok is szebb és változatosabb eredménnyel, de azokért fizetni kell. 

De nincs miért szégyenkeznie a WLMM-nek sem. Rövid idő alatt nagyon kellemes, jól fogyasztható kisvideót készíthetünk vele a fotóinkból. Még azoknak is érdemes megismerkedniük vele, akik eddig idegenkedtek az ilyen "bonyolult" és némi "szakértelmet" igénylő programoktól.

(A program letöltési helye mindig változik, a legegyszerűbb, ha beírjuk a keresőbe a nevet, írjuk mellé "free download" vagy "ingyenes letöltés", és turkáljunk a találatok között.)

A program elindítása után a fenti kép fogad. Azok kedvéért, akik nem akarnak mást, csak minden hókuszpókusz nélkül elkészíteni első diavetítésüket, menjünk végig nagyon röviden és egyszerűen a munkafolyamaton.


1. A fényképek betöltése

Tipp: mielőtt hozzáfogunk a programot használni, célszerű egy helyre gyűjteni azokat a fotókat, amelyekből a videónkat akarjuk készíteni. Készítsünk egy mappát (kifejezetten erre a célra), és másoljuk be a kiválasztott képeket. (Persze ez nem kötelező, akár az eredeti helyükről is össze lehet szedegetni a fotókat a film szerkesztésekor, de ezzel a kis előkészítéssel sokkal egyszerűbb lesz a dolgunk.) 

Kattintsunk rá a Videók és fényképek hozzáadása menüpontra (fölül található, a második sorban), és máris megnyílik az az ablak, amelyben megkereshetjük a fotókat tartalmazó mappánkat. Ebből akár egyesével is betölthetjük a képeket, de sokkal időkímélőbb módszer, ha a SHIFT gombot folyamatosan nyomva tartva szép sorban a fotókra kattintunk (vagyis mindet kijelöljük), és egyszerre betöltük őket. (A kattintgatás helyett a SHIFT+jobbra nyíl is ugyanezt eredményezi.) Mint a felirat is jelzi, nemcsak fotókat, hanem videókat is importálhatunk.

Ha ezt megtettük, kivirágzik nekünk a program, és előbukkan jó néhány eddig nem látott felirat (amelyekről essék szó majd később).


2. A fotók sorbahelyezése

Kiválasztott fotóinkat máris láthatjuk a jobboldali szerkesztőablakban. Ám gyakran nem abban a sorrendben vannak, amelyben mi szeretnénk bemutatni őket. Az átrendezés nagyon egyszerűen a fogd és húzd módszerrel történik, vagyis ráállunk az áthelyezendő képre, és a bal egérgombot lenyomva átvonszoljuk oda, ahol látni szeretnénk (két másik kép közé természetesen, ahogy a kép is mutatja). Ilyenkor az éppen akutális kép megjelenik a baloldali előnézeti ablakban is.



3. Dobjuk fel a diavetítést némi extrával!

Ha végeztünk a sorrenddel, jöhet a csinosítgatás. De ne gondoljunk semmi bonyolultra: a program előregyártott témákat biztosít nekünk, amelyekkel alig van valami teendőnk.

Először is válasszunk ki egyet! A felső rész közepén látható négy színes négyzet alakú képecske, alattuk az "Automatikus filmkészítési témák" felirattal. Találomra válasszunk ki egyet (a baloldali képen a negyedik van kijelölve), és menjünk fölé az egérmutatóval. Még csak rá se kell rákattintani, a baloldali előnézeti ablak máris elkezdi bemutatni nekünk, hogy fog kinézni a videónk! Egyes fotóink alatt kis szövegablak jelenik meg: ez mutatja, hogy ide később bármilyen szöveget beírhatunk, ha akarunk (de akár ki is törölhetjük majd őket). De nem kell rögtön döntenünk: egyelőre ez csak bemutató - amíg rá nem kattintunk valamelyik témára (vagyis az azt jelző kis kék négyzetre), addig még csak "szemlélő üzemmódban" vagyunk. Ha viszont eldöntöttük, hogy melyik a legszimpatikusabb, nyugodtan kattintsunk rá a kiválasztottra. Ha nem tetszik, később ugyanilyen egyszerűen (egy másik témára való kattintással) kicserélhetjük! A téma nemcsak a feliratokra van hatással. Szabályozza azt is, hogy milyen átmenetek legyenek a képek között, és hogy az egyes képek milyen animációkat kapjanak (nem érdemes hosszan magyarázni, hogy ez mit jelent - ki kell próbálni, és akkor minden rögtön világos lesz).




4. Zene hozzáadása

Ha a témát kiválasztottuk, máris felugrik a kérdés: Még nem vett fel zenét. Fel kíván most venni egy dalt?

Felvenni egy dalt: ez a program szép magyarságával azt jelenti, hogy válasszuk ki, milyen zenét szeretnénk a videó alatt hallani. Ha a kérdésre igent mondunk, ugyanoda jutunk, mintha később a Zene hozzáadása menüpontra kattintanánk, ami közvetlenül (és logikusan) a Videók és fényképek hozzáadása menüpont mellett található. Ha kiválasztottunk és betöltöttünk egy zenét, akkor a fényképeink fölött megjelenik egy zöld színű zenesáv, amely ha sok képünk van, nem ér teljesen végig (nem úgy, mint ezen a képen):



Tipp: videónkat - az éppen aktuális állapotában - menet közben bármikor megnézhetjük, csak rá kell kattintani az előnézeti ablak alatti videóvezérlő-jelekre (amelyek olyanok, mint egy videómagnónál).



5. Még egy kicsit a zenéről

Természetesen azt szeretnénk, ha a zene éppen addig szólna, amíg a diavetítés tart. Szerencsére ezt is elintézi nekünk a program. Ehhez először a felső menüsorban a Projekt feliratra kell kattintanunk. Ekkor rögtön megváltozik a képernyőnk, és a felső sorokban új lehetőségek bukkannak elő. Ilyen pl. az Igazítás a zenéhez, amire ha rákattintunk, akkor a vetítés annyi ideig megy majd, ameddig a kiválasztott zeneszámunk tart. Ez persze akkor lesz igazán eredményes, ha a képeink száma és a zene hossza egyensúlyban van. Ha kevés képhez hosszú zenét választunk, akkor nagyon hosszú lesz az egy képre jutó idő, vagyis lassú, vontatott lesz a vetítés. Túl sok képnél pedig ideges, kapkodó lesz a látvány: alig bukkan fel egy kép, már következik is a másik. Persze ilyen esetekre is van ellenszer, de erről majd később...



6. Feliratok készítése

Azt hihetnénk, hogy készen vagyunk, de nem. A képek alatti feliratsáv még némi munkát ad nekünk. Szerencsére most sincs nehéz dolgunk: szép sorban csak rá kell kattintani a feliratsáv területeire, és fölülírni az ott lévő szöveget valami sajáttal. Ha úgy érezzük, hogy az adott helyen nincs szükségünk szövegre, álljunk fölé, majd jobb egérgomb, és a felugró menüből válasszuk az eltávolítás menüpontot (vagy egyszerűen csak nyomjuk meg a Delete gombot).

A szöveg szerkesztése nem a szövegsávban történik, hanem az előnézeti ablakban (lásd a fenti képet). Ilyenkor megint csak egy új menüpontba kerülünk (a fölső sorokban megjelenik a "Szöveghez tartozó eszközök" felirat, és alatta a "Formátum" menü jelzése), amelyben a leglényegesebb számunkra most az, hogy kiválaszthatjuk a betűtípust, a betűk nagyságát, sőt a "Szöveg időtartama" résznél még azt is, hogy a felirat hány másodpercig legyen látható.



7. A film mentése

Ha mindezzel készen vagyunk, akkor már csak le kell mentenünk a kész videót. Kattintsunk újra a Kezdőlap menüpontra (fölül), hogy visszakapjuk a legelső képernyőnket. Ne aggódjunk, természetesen nem vész el semmi, amit eddig megalkottunk. A képernyő jobb felső sarkában megjelenik egy Film mentése felirat. Ha rákattintunk a szöveg melletti lefelé mutató kis háromszögre (ami a Windowsban mindig egy lenyíló menüt jelez), akkor több lehetőséget is kapunk: el kell döntenünk, hogy számítógépes megjelenítéshez szánjuk a filmünket, DVD-re szeretnénk majd kiírni, esetleg nagy felbontásban szeretnénk lementeni. Bármit is választunk, a végeredmény egy wmv (Windows Movie) kiterjesztésű fájl lesz. Ezt a fájlformátumot minden videófeldolgozó, lemezíró, stb program ismeri és kezeli.

Ezzel a slideswhownk már készen is van!

Tipp: ha nincs időnk egy szuszra megcsinálni a videónkat, természetesen lehetőségünk van arra is, hogy a munkát félbehagyjuk és lementsük az éppen aktuális állapotában. Ehhez csak kattintsunk rá a "Kezdőlap"-tól balra lévő kis ikonra, ami leginkább egy kinyitott könyvre hasonlít. A felbukkanó menüből válasszuk a "Projekt mentése"  menüpontot. Legközelebb ugyaninnen előcsalogathatjuk félbehagyott munkánkat a "Projekt megnyitása" segítségével. (A mentést egyébként is célszerű biztonsági okokból időnként elvégezni.)


A legalapvetőbb munkafolyamatok után nézzünk bele kicsit mélyebben is a program kínálta lehetőségekbe!

Mint láttuk, a legfelső sorban egy menürendszer látható, amelynek első eleme egy lenyíló menü. Emellett a Kezdőlap Animációk - Vizuális hatások - Projekt - Nézet - Szerkesztés - Beállítások menüpontok találhatók. Menjünk végig a különböző menük legfontosabb fejezetein.


KEZDŐLAP

Nem teljesen ismeretlen rész, hiszen itt kezdtük el és itt fejeztük be a munkánkat. Ennél a menüpontnál azonban található néhány olyan lehetőség is, amelyekről még nem volt szó. Ilyen például a szövegek beszúrása. Az automatikus téma kiválasztásakor ugyan felkínál nekünk a program néhány szövegbeírási lehetőségeket, itt azonban arra is lehetőségünk van, hogy bármelyik képünkhöz feliratot helyezzünk el.
Három kis ikon is található a Pillanatfelvétel mellett (egymás alatt), amelyek erre szolgálnak. A szövegdoboz beszúrása előtt álljunk rá arra a képre, amelynél a feliratot akarjuk elhelyezni, majd kattintsunk rá valamelyik kis ikonra. Mindegyik más-más jellegű szövegdobozt varázsol elő, de szinte mindegy, hogy melyiket használjuk, mert később tetszésünk szerint átalakíthatjuk és pozícionálhatjuk a szöveget.

Ebben a menüpontban lehetőségünk van még webkamera képét felvenni, képet elforgatni, stb - a feliratok magukért beszélnek. Itt oszthatjuk meg a kész produktumot bizonyos portálokkal (pl.: YouTube, Facebook), de ehhez először be kell jelentkezni a Windows Live rendszerbe.


ANIMÁCIÓK

Ez a menüpont már sokkal több érdekességet takar. Alapvetően két különböző dolgot állíthatunk be vele: az egyes képek közötti átmenet módját ("Átmenet"), és magának a képnek az animációját ("Pásztázás és zoom"). Ezek olyan elemei a diavetítésünknek, amelyek alapvetően határozzák meg a látványt, érdemes tehát kísérletezgetni velük egy kicsit!


A képek között átmenet

Kattintsunk rá valamelyik képünkre (a kép előtt megjelenik egy függőleges fekete vonal, vagyis egy kurzor), majd az egérmutatót vigyük valamelyik - Átmenetek felirat fölötti - négyzetes ikon fölé (ne kattintsunk rá, csak vigyük fölé az egeret)! A baloldali betekintő ablakban rögtön látni fogjuk, hogy milyen lenne az átmenet a kijelölt és a következő kép között. Ha egy másik átmentet jelző négyzet fölé megyünk, akkor másféle átmenetet láthatunk. Ha eldöntöttük, melyik tetszik a legjobban, akkor kattintsunk rá - és ezzel már be is építettük a videónkba.

Ne felejtsük el: ha korábban kijelöltünk egy automatikus témát (a 3. pont szerint), akkor az már minden képhez hozzárendelt valamilyen átmenetet! Könnyen leellenőrizhetjük, hogy melyiket. Csak kattintsunk rá a kívánt képkockánkra, és - miközben természetesen az Animációk menüpontban vagyunk - az Átmenetek felirat fölött sárgába keretezetten felbukkan annak az animációnak a jelképe, amely ehhez a képhez automatikusan hozzá lett rendelve. (Ha látni is szeretnénk, hogyan néz ki a videón, akkor a baloldali betekintő ablak alatti lejátszógombbal azt is megtehetjük.) Ha akarjuk, akkor természetesen választhatunk helyette másikat, csak rá kell kattintanunk. (Vegyük észre, hogy az éppen látható 4-6 animációs lehetőségen kívül sokkal több is van, csak ki kell nyitnunk a legördülő menüt az utolsó kis ikontól jobbra.)

Arra is módunk van, hogy a két kép közötti átmenet idejének hosszát is beállítsuk (Időtartam menüpont).


 Pásztázás és zoom

Ez az animáció határozza meg, hogy maga a fotó hogyan viselkedjen a vetítés alatt. Beússzon jobbról balra, vagy fölülről lefelé stb. Kiválasztásának technikája azonos az átmeneteknél ismertetettekkel. Erre is igaz, hogy az automatikus témaválasztás minden fotóhoz hozzárendel egy animációt, és ez is hasonló módon ellenőrizhető, mint az átmeneteknél. Vagyis ha egy képre rákattintunk, akkor a fölső sorban baloldalon a hozzárendelt átmenet, jobbra pedig a pásztázás/zoom módja látható.

Ha egy adott animációt minden képre alkalmazni szeretnénk, akkor kattintsunk az Alkalmazás az összeshez menüpontokra.

Tipp: nagy a csábítás arra, hogy diavetítésünket telerakjuk mindenféle speciális animációval, átmenetek sokaságával és a képek különböző fajtájú beúsztatásával. Ne tegyük. Mindenből csak egy keveset és módjával használjunk. Egy idő után ugyanis a sokféle animáció nagyon fárasztó lesz a néző számára, és elvonja a figyelmét arról, amit a legjobban szeretnénk: hogy gyönyörködjön a fotóinkban. Sokkal jobban fogyasztható lesz a videónk, ha egyszerű átmeneteket használunk (és csak egy- vagy kétfélét), a képek pásztázásánál pedig arra figyelünk, hogy milyen módon láttatható a legjobban az adott fotó.


VIZUÁLIS HATÁSOK

A képekhez speciális effekteket rendelhetünk (fekete-fehér, szépia és még sok más). Kiválasztásuk és kezelésük megegyezik az animációkéval.


PROJEKT

Ezzel a menüvel is találkoztunk már a zene igazításával kapcsolatban. Ezen kívül a zene hangerejét (ill. a zene és a videó hangerejének viszonyát) és a diavetítésünk képarányát határozhatjuk meg (4:3 vagy 16:9).


NÉZET

A lehetőségek magukért beszélnek: alapvetően a szerkesztés közbeni nézetek beállítását szabályozhatjuk.


SZERKESZTÉS

Ez a rész szolgál diavetítésünk precíziós beállításaira!


Felerősítés-elhalkítás - ez csak akkor válik aktívvá, ha duplán rákattintunk a zenesáv zöld területére. A Felerősítés segítségével beúsztathatjuk a zenét a videó elején (a lehetőségek: nincs-lassú-közepes-gyors). Az Elhalkítás arra szolgál, hogy ha a zene hosszabb, mint a diavetítés, akkor az utolsó képeknél lehalkíthassuk (kiúsztassuk) a zenét.

Tipp: korábban volt szó róla, hogyan kell a zene hosszához igazítani a képek vetítését. Igen ám, de ez sokszor oda vezet, hogy túl lassú vagy túl gyors lesz a vetítés (mert a zene nem pont olyan hosszú, mint amilyenre szükségünk lenne). Ennek kivédésére szolgál ez a fenti lehetőség. Ha  meghatároztuk a vetítés hosszát (lásd a következő pontban!), akkor az Elhalkítás segítségével a megfelelő időben lehalkul a zenénk is.

Időtartam - az egyik legfontosabb paraméter! Itt határozhatjuk meg minden  kép vetítésének hosszát. Ha egy képre rákattintunk, akkor megadhatjuk, hogy hány másodpercig legyen látható. De kijelölhetjük akár az összes képet is, és akkor a beállítás minden képre érvényes lesz!

Tipp: minden vetítés más és más, de egy átlagos, normál videónál a 3-7 mp/kép ad megfelelő ritmust a vetítésnek.

Háttérszín - azoknál a képkockáknál működik, ahol nincs fénykép, csak felirat. A képkockára rákattintva aktívvá válik a menüpont, és meghatározhatjuk a szöveg mögötti háttér színét.




BEÁLLÍTÁSOK

Néhány menüpont megegyezik az előzőekkel. Új lehetőség a Kettéosztás, ami a zenesáv szétvágására szolgál. Vigyük a kurzort a zenesáv valamelyik pontjára, majd kattintsunk a Kettéosztásra. Látható, hogy a folyamatos zenesáv két részre válik. Ezeket külön erősíthetjük és halkíthatjuk vagy bármelyiket ki is törölhetjük, és más zenét helyezhetünk a helyére. (Ez utóbbit a Kezdőlap menün belül a Zene hozzáadásánál tehetjük meg: a lenyíló menüben van ugyanis egy Zene hozzáadása az aktuális pontban lehetőség, amely oda szúrja be a zenét, ahol a kurzor áll.)

A Beállításoknál található kezdési és végpontbeállítások is az egyes zenei részek precíz beállítására szolgálnak.


Természetesen nem beszéltünk mindenről, de a bemutatott eszközökkel már nagyon szép és hatásos diabemutatót tarthatunk. Érdemes próbálkozni.

Az alábbi slideshowk is ezzel a programmal készültek:

2012-Fotók
Fények és árnyak - Budapest
Never Alone
Portrék



ingyen webstatisztika

Ecce homo - egy montázs születése

2011. január 19., szerda

Amikor kitettem a képet az oldalra, nem volt időm írni hozzá, csak idebiggyesztettem és kész. Pedig néhány szóban a születéséről is említést akartam tenni... 


A kép alapját az oszlopokkal határolt tér adja, ami a kis fával és a mögötte lévő vízzel együtt a magyarországi Velencén készült, egész pontosan a Velence Resort & Spa hotel külső strandján. A kép atmoszféráját nézve ez elég furcsán hangzik - pedig ez valóban egy strand részlete, a háttérben a tó befagyott vizével. A kép bal alsó sarkában van egy sötét folt, ami nem más, mint az éppen ott fürdőzők köpenye és törülközője :-) - az oszlopsor mindkét oldalán ugyanis egy-egy medence van.

Amikor ott jártam, rögtön megtetszett a komor, ókori hangulatot idéző oszlopsor, hátérben az elég csenevész kis  fával. A fürdő egyik belső medencéjéből ugyanis ez a kép tárult elénk:


A látvány persze elég steril és semmit mondó, még akkor is, ha hozzáképzelem a texturát (ami a legtöbb montázsnál manapság már szinte elengedhetetlen kellék). A földön kuporgó alak gondolata elég hamar adta magát (a fotóját később már kifejezetten ehhez a montázshoz készítettem), így a tartalom és a hozzá tartozó cím is gyorsan megvolt. Már csak egy megfelelő kompozíciós elrendezésre, és néhány apró kiegészítő kellékre volt szükség: egy holdra és egy napra. A nap a kész képen nem tűnik fel, inkább csak hangulati elem a fa mögött látható körív formájában.

A képnek van egy természetes tükörszimmetriája (szimmetriatengelye a fa), ezt némileg feloldandó a kuporgó alakot és a holdat a bal alsó és jobb felső sarok átlójának ellentétes oldalán helyeztem el. Mint utólag ráébredtem, ez a "boldog átló", aminek használata azonban egyáltalán nem volt tudatos: a szemem egyszerűen ezt kívánta. Pedig elméletileg a másik átló jobban kifejezné az ember szánalmas helyzetét, mégis... inkább így hagytam. Az emberalak nincs  aranymetszésben a képen, a meglévő térszerkezetben inkább a fa melletti a pozíciót találtam megfelelőnek, amelyhez ráadásul vezeti a szemet a lefolyók rácsának vonala (talán ezért is kívánkozott erre az oldalra az emberalak).

A képelemek elhelyezése után egy kicsit besötétítettem az eget Color Efex Pro segítségével a Graduated Filters alkalmazásával (megjegyzem: remek kis program, ami a Photoshop alá telepíthető).  Majd következett a játék az alábbi texturával:
A színes texturát két rétegben helyeztem a kép fölé:
5 % Color Burn (ami elsősorban a széleket sötétíti)
16 % Multiply (ami az egész képet komorabbá teszi).

Majd ezután két deszaturált (fekete-fehér) textura-réteg következett:
35 % Overlay (amitől az egész textura "élni kezd")
17 % Pin Light (kifejezetten az ég sötétítésére).

A kész kép szemcsézettségét és erős kontrasztját a Topaz Adjust  program Vibrance nevű filterének használatával értem el (a Topáz nem olyan sokoldalú, mint az előbbi program, inkább kicsit extrém hatások létrehozására jó). Mivel a képet fekete-fehérben álmodtam meg, ezért következett egy ff-konverzió, és ezzel el is készült a montázs.

Érdekeségképpen felteszek egy képet az oszlopsor jobb oldalán lévő medencéről, amit szintén megdolgoztam kissé, mert megtetszett a medencét határoló betonfalak és tükörképük sejtelmessége. Ez a kép persze még nincs kész... és így még nem jó. Megakadtam vele. Akár az is lehet, hogy torzó marad...

Esetleg jöhetnek az ötletek :-)





Frissítés (2011.05.28.): Nagy örömmel jelentem, hogy mindkét kép (az utóbbi kicsit jobban átdolgozva) bekerült a The Worldwide Photography Gala Awards  
Best Shot 2011 (A legjobb felvétel, 2011) pályázatának válogatásába. A fenti "torzó" végül ilyen lett:




Élesítés Lightroommal

2010. november 26., péntek

Az előző bejegyzésben elkezdtem egy összefoglalót Jay Kinghorn cikkéből a Photoshoppal történő élesítés módszereiről. Most folytatom a cikk bemutatását, a  LIGHTROOM élesítési eszközeivel.

Egy rövid ismétlés: az élesítés arra a tényre épül, hogy szemünk a világos és a sötét területeket tudja igazán jól különböztetni egymástól. Az élesítési eljárások ezért a képek kontúrjainak egyik oldalát világosítják, a másikat pedig sötétítik.





Élesítés Photoshoppal

2010. november 25., csütörtök

photo.net-en találatm egy cikket Jay Kinghorn tollából, amely részletes útmutatást ad a Lightroom és a Photoshop élesítési technikáiról.

Korábban írtam már egy általános összefoglalót a Photoshopban rejlő élesítési lehetőségekről, a fenti cikk azonban túlmutat ezen - érdemes megismerkedni vele.

Majdnem Photoshop ingyen: Artweaver

2010. február 11., csütörtök


Az egyik legsokoldalúbb fotószerkesztő a Photoshop, aminek óriási hibája, hogy csaknem megfizetethetetlenül drága. Aki mégis valami hasonló (és jogtiszta) szoftvert szeretne használni, annak ott van a magyar nyelvű, ingyenes GIMP (letölthető a hivatalos honlapról), vagy a Photoshophoz igen hasonló, ingyenes Artweaver...

Egy ingyenes fotószerkesztő: a PhotoScape

2010. január 28., csütörtök


Sok fotós számára túlságosan bonyolult a Photoshop vagy a GIMP rétegekkel dolgozó szerkesztője, de nem tudnak hozzájutni a kezesebb (és fizetős) Lightroomhoz. Számukra lehet jó megoldás az egyszerűen kezelhető, mégis megfelelő tudású ingyenes, magyar nyelvű fotószerkesztő: a PhotoScape.

Élesítési módszerek Photoshoppal

2010. január 27., szerda


Amikor elkezdtem a digitális fotózást, sok utánajárásba került megtudni, hogyan  lehet megoldani a fotók utóélesítését a Photoshopban hatékonyan és minél kevesebb hátrányos következménnyel. Az elmúlt egy évben sikerült megismernem néhány módszert. Mivel már nem emlékszem, hogy pontosan kitől is származik az adott információ, ezért sajnos nem tudom egyenként megjeleníteni a forrást. A legtöbbet a www.digiretus.hu Photoshoppal foglalkozó oldaláról és Scott Kelby könyvéből tanultam, de máshonnan is merítettem.

Texturák alkalmazása a Photoshopban

2010. január 16., szombat

Néhány héttel ezelőtt összeszedtem minden bátorságomat, és nekiláttam tanulmányozni, hogyan lehet texturákkal "feldobni" a fotókat. A texturák sok mindenre jók: montázsok készítéséhez, különböző speciális hatások képi megjelenítéséhez és megfelelő hátteret is lehet velük a kép mögé varázsolni.


 

2009 ·TiSza by TNB