Gondolkoztam egy darabig, hogy megmutassam-e őket egyáltalán, hiszen sokszor megénekelt látnivalók ezek, nem igazán különleges formában megörökítve. Végül aztán csak betuszkoltam őket ebbe a posztba...
Budapest színes-feketében
Budapest, életkép, fekete-fehér, város2015. március 28., szombat
Gondolkoztam egy darabig, hogy megmutassam-e őket egyáltalán, hiszen sokszor megénekelt látnivalók ezek, nem igazán különleges formában megörökítve. Végül aztán csak betuszkoltam őket ebbe a posztba...
Noel
gyermek, Noel, portré2015. március 21., szombat
Elég régen jelentkeztem már, aminek oka az állandóan vissza-visszatérő influenza lélekromboló hatása. Az embernek semmihez sincs kedve: se fotózni, se más értelmes tevékenységet folytatni, csak néz ki a fejéből és örül, ha levegőt kap. A való(ságos) élet ugyan ilyenkor sem áll meg, a legszükségesebb (és legtermészetesebb) emberi kapcsolatok kerekét továbbra is forgatja a szükségszerűség, a virtuális tér azonban összeszűkül: passzív nézelődésre és legfeljebb egy-egy lájkra futja.
Persze a fényképezőgép exponálógombját betegen is nyomkodja az ember itt-ott, de az eredmény csak létrehozója nyomorúságos létét tükrözi, és nem alkalmas mutogatásra.
Ám minden rontás elmúlik egyszer, a tavasz virágokat lehel a tél megfagyott csontvázára, s új testbe burkolózik a lélek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)