A következő címkéjű bejegyzések mutatása: életkép. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: életkép. Összes bejegyzés megjelenítése
Ennyi
absztrakt, adamski-effekt, Balaton, Budapest, életkép, épület, Molnár Judit, portré, város2025. december 31., szerda
2024 - Összegzés
adamski-effect, Budapest, életkép, fekete-fehér, gyermek, magnólia, március 15, ősz, Petrovics Vica, Photoshop, pipacs, portré, templom, ünnep, Varga Virág, virág2024. december 31., kedd
Ebben az évben is eléggé visszafogott volt a fotós tevékenységben (akárcsak az előző néhányban). Úgy látszik fáradok...
Néhány alkalommal azért túlmentem a családi fotózáson, álljon itt néhány kép ezekből.
Hernádvécse, Boldogkő, Vizsoly
Alapvetően ezek a képek is egy családi pihenésen készültek, különlegességüket a csodás helyszínek adják.
Édes magnóliák
A cím egy sikeres regényre utal, amelyből a Netflix egy szintén népszerű sorozatot készített. A fotóknak persze nincs sok közük ezekhez a művekhez, legfeljebb csak maga a cím, mivel a fotókon az esőben ázó kerti magnóliafánk virágai láthatók.
Március 15. - nemzeti ünnepünk
Ez a poszt arról a mérhetetlen csalódásról tesz említést, amit az a tény jelentett, hogy a hivatalos nemzeti megemlékezésre nem engedték be a Nemzeti Múzeumot körülvévő, kordonnal és őrökkel elkerített területre a pórnépet, csak a busszal vidékről odaszállított (garantáltan és ellenőrzötten kormánypárti), karszalaggal megkülönböztetett "egyenlőbbeket" - mintha mi, többiek nem is az országhoz, a nemzethez tartoznánk...
Árnyak és fények
Hálás téma, ami mindig megfogja a fotósokat, ha megörökítésre alkalmas helyszínt találnak. Ez a kép tetszetős, de nekem kicsit üres: hiányzik róla az ember...
Talpra magyarok!
Ekként szólt Magyar Péter demonstrációjának jelmondata. A szinte semmiből támadt mozgalom év végére a kormányzópárthoz hasonló népszerűségre tett szert.
Pipacsok közt Petrovics Vicával
Egy hirtelen jött ötletből megvalósított fotózás emléke.
Őszi portrék Varga Virággal
Egy jól sikerült sorozat az ősz kezdetén.
Gyermekfotók
Mindig kedvenc téma: az unokáim és rokon gyerekek fotózása.
Adamski-effekt
Hogy egy kis Photoshop is kerüljön a témák közé...
Ezután nem marad más hátra, mint hogy Boldog Új Évet kívánjak annak a kevés olvasónak, aki még követi ezt a blogot:
B.Ú.É.K!
Adamski-effekt 2.
adamski-effekt, életkép, karácsony, város2024. december 11., szerda
Esztergomba készültünk az unokáimmal, amikor egy fotón megláttam, hogy az ottani karácsonyi vásár utcája ezzel a kapuval csalogatja a látogatókat. Rögtön megjelent előttem ez a kép...
Unokáimat előre felkészítettem, hogy kékóra idején, amikor ide ellátogatunk, szeretnék készíteni róluk egy fotót, amin egymás kezét fogva, nekem háttal a kapu előtt állva bámulják a vásárt. A képet a szokásosnál (1/125) egy kicsit hosszabb záridővel (1/60), a vakut második redőnyre szinkronizálva készítettem, és a feldolgozás során a nemrég megismert Adamski-effektussal próbáltam megfűszerezni, hogy a megálmodott hatást elérjem. (Ezzel a beállítással a gyerekek még mozdulatlanok maradtak, s az ISO sem emelkedett túl magasra.)
Talpra magyarok!
Budapest, életkép, portré, riportfotó2024. április 7., vasárnap
A Magyar Péter által meghirdetett demonstráción több tízezer, egyes becslések szerint százezer ember vett részt. A jobboldali média szerint ott, ahol a Békemeneten annak idején "másfél millióan" voltak, most alig 40 ezren lehettek csak, miközben a Kossuth tér tömve volt emberekkel, s a tömeg a környező utcákban ért véget. Mindegy, sok értelme nincs fölösleges számháborút vívni, a lényeg, hogy valóban régen látott nagy tömeg gyűlt össze a tüntetésen.
A fiammal fél háromra értünk a Kossuth térre, ahol még csak gyülekezett a nép, s így sikerült a színpadhoz közeli helyre bepréselődnünk az ácsorgó emberek közé. S nekem ez volt a lényeg: a 70-200 mm-es objektív még éppen "rálátott" a dobogóra, így tudtam értékelhető képeket készíteni a fellépőkről. Közvetlenül mellettünk volt a hivatásos fotósoknak elkerített magasított pódium, amelyet testes kidobóemberek őriztek. Folyamatosan ellenőrizték a belépni szándékozók iratait, s úgy tűnt valamiféle előzetes regisztrációhoz kötötték a belépést, s csak a listán szereplők nyerhettek bebocsátást a mennyei magasságokba.
Hamarosan megérkezett a Deák térről a vonuló tömeg, akik viszont már csak a tér legszélén találhattak helyet, és a környező, becsatlakozó utcákba ért a végük.
A rendezvény házigazdája Péter Petra rádiós műsorvezető volt. Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét szavalta el, majd Nagy Ervin külhoni magyarok leveleit olvasta fel. A Svájcból érkezett Keresztesi Péter úgy fogalmazott, hogy „ma hazánk jövője a tét”.
Szigetszentmiklós polgármestere, Nagy János beszéde szerint a DK arra akarta rávenni, ami ellen küzdött. Lejárató hadjárat indult ellene, és ekkor mondta ki először azt, hogy „ezek ugyanazok”.
Tarr Zoltán református lelkész Gulyás Gergelytől idézett, miszerint „egészséges keresztény egyházak nélkül nincs egészséges társadalom". A beteg magyar társadalomban kiemelt felelősség terheli az egyházakat, majd megemlítette Balog Zoltán tettét, amelyet elfogadhatatlannak nevezett, és bocsánatot kért a bicskei gyermekotthon áldozataitól.
Frissítés: néhány nappal később a felszólaló lelkészt elbocsátották hivatalából.
Nem sorolom tovább a felszólalásokat. Volt együtt éneklés (Tolcsvay: Nemzeti dal, majd LGT: Miénk itt a tér - Nagy Ervin a capella vezényletével), a Polip című olasz maffiasorozatot idéző videó és annak zenei megidézése, de a fő attrakciót természetesen Magyar Péter felszólalása jelentette. Ekkor már két órája álldogálltunk egy helyben, szűk, levegőtlen tömegben, hátamon a 5-8 kg-os fotós hátizsákkal, s éreztem, hogy még tíz perc és elhagy az erőm, összecsuklom, mint a rongy. Kénytelen-kelletlen kimenekültünk a tömegből (a fiam nyilván bírta volna még), s a tér szélén beszuszakoltam maga két padkán ülő ember közé.
Megmenekültem, de Magyar Pétert már nem tudtam fotózni - ez kimaradt. Meghallgattuk mondanivalójának a lényegét (Legyél a változás! néven egyesületet alapított - vagy vett át -, hamarosan pártja lesz, amelyről többet nem árult el, és mivel többen kérdezték, lesz-e további leleplező hír, vagyis "robban-e atombomba", arra azt válaszolta, hogy "az atombomba mi vagyunk, magyar emberek"), majd amikor úgy láttuk, hogy több információra nemigen számíthatunk, de a metrót (a tízezres tömeg rohama előtt) még időben elcsíphetjük - hazaindultunk.
Kiegészítés: számomra mulatságos utózöngéje a történteknek, hogy a néhány nappal később bejelentett pártformáció rövidítése éppen Tisza (Tisztaság és Szabadság) - amely nem kicsit hasonlít a saját fotós megnevezésemre (tiszafotó), amely egyébként a nevem kezdőbetűiből származik (Ti Sza), és más alkalmakkor is használni szoktam.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






































































