Unokák és Duókák 15.

 

Multiexpó Noelről és egy virágos mintáról. De ez csak egy beköszönő kép, a tényleges produktumok alább láthatók.

Írtam már, hogy nem könnyű őket fotózásra bírni. Legutóbb is csak egy trükkel sikerült... A telefonomon van egy játék, amit nagyon szeretnek (ők töltötték le rá -  az engedélyemmel -,  én nem is játszom vele). Azt találtam ki, hogy csak akkor juthatnak hozzá, ha az egyik "modellt áll" nekem, amíg a másik játszik. Aztán később cserélnek. Így persze sokszor elég művi az eredmény, de legalább valami...

Unokák és Duókák 14.

 

Mi mással kezdhetném az évet, mint az Unokák és Duókák sorozat következő tagjával. Visszanézve azt látom, hogy tavaly is az első bejegyzések egyike volt ez a téma, s azóta nem is adtam közre fotókat Noel és Félix unokámról. Talán azért is, mert mindig úgy gondolom, hogy ezek a képek főként a nagyszülőknek érdekes, másoknak jóval kevesebb örömöt okoz... de hát én írom ezt a blogot, mi másról kellene szóljon, mint olyan dolgokról, amik engem érdekelnek.

Már tavaly is megírtam, hogy egyre nehezebb őket fotózni, mert nem túl közreműködőek - 2-3 évesen sokkal könnyebb volt. S ez a helyzet azóta sem változott. De azért persze így sem tudják elkerülni a kamerát...

2020 - Összegzés

2020 különleges év volt, sok szempontból is. Először is itt volt a koronavírus-járvány, ami nagyon átrendezte napjainkat, életvitelünket, hiszen a mindennapjainkban soha még ilyen léptékű változás nem tört ránk az elmúlt 65 évben (ha a politikai változásokat most egy kicsit félretesszük).

Számomra ez volt az utolsó munkában aktív év. A következő időszakot idén kellett megalapozni, s ebben bizony volt feladatom bőven. Mindezek miatt kicsit háttérbe szorult a fotózás - remélem, csak átmenetileg, s 2021-ben már újra egy fotózásban aktív időszak talál rám...

Nézzük, fotózás szempontjából mit hozott nekem a 2020-as év (amit mindössze 16 bejegyzés foglalt össze a blogban):

Unokák és Duókák 12.

Néhány fekete-fehér fotó az unokákról.

Unokák és Duókák 11.

Unokáink kaptak egy-egy kis műanyag fényképezőgépet, ami inkább csak játék, mintsem igazi fotómasina, de tény, hogy fotót és videót is tud kártyára rögzíteni (a minőségtről persze ne beszéljünk).

Mindenesetre ez nagyon komoly érdeklődést váltott ki a fiúkból, s még az is lehet, hogy ez elindítja őket a fényképezés útján...

Unokák és Duókák 10.

A karanténhelyzet miatt sokkal kevesebb lehetőségem volt az Unokák és Duókák fotózására, mint normál körülmények között, de azért néhány fotó így is készült az év első öt hónapja során. 

Ezekből adok közre egy kis ízelítőt.

Unokák és Duókák 9.

Vannak hétvégék, amelyeket az unokák nálunk töltenek. Ilyenkor természetesen mindig előkerül a fényképezőgép, és igyekszem a fiúk minél több arcát megörökíteni. Noelnél ez nem megy nehezen, mert szeret pózolni a kamera előtt, Félix azonban gyűlöli, és inkább elmenekül. 

A legőszintébb pillanatokat persze "lesből" fotózáskor lehet elcsípni - például a játszótéren. Az alábbi összeállítás is játék közben készített fotókból született.

Fotópályázatok: Palanga - Litvánia

Külső szemmel bizonyára unalmasak és hivalkodók ezek a posztok, pláne ilyen mennyiségben. Mégis felteszem őket, egyrészt mert bizony eredménynek számít egy nemzetközi fotópályázaton helyezést elérni (és ami itt nem látszik, hogy több esetben nem is sikerült, ezért aztán természetes az öröm olyankor, amikor igen), másrészt meg azért, hogy (ha másnak nem, hát saját magamnak) megörökítsem mindazt, ami a fotózásaim kapcsán történt.

A legfrissebb hír, hogy a 3rd Palanga Photo Salon versenyén 11(!) képemet fogadták el. Nem is tudom, hogy volt-e egyáltalán ilyen sok képelfogadásom egyetlen versenyen... (Utánanéztem: igen, 2017-ben az AFG Grand Circuit körversenyen.)

Azok számára, akik olvassák a blogot, a képek nem lesznek teljesen ismeretlenek. (Látszólag mindig ugyanazok a képek jönnek elő, pedig már 20 fölött van azoknak a fotóknak a száma, melyek nemzetközi versenyeken helyezést vagy elfogadást nyertek. Ha a hazai versenyeket és pályázatokat is beleszámítjuk akkor pedig jóval több.)

Unokák és Duókák 8.

Olyan régen tettem fel fotókat az unokákról, hogy ideje már pótolni a mulasztást.

Kicsit nehéz helyzetben vagyok ilyenkor, mert hát ezek leginkább családi fotók, ugyanakkor talán normál gyerekfotóként is felfoghatók. (Igyekszem legalábbis olyan képeket választani, amelyek némileg talán túlmutatnak az egyszerű családi képeken...)

A fotók első része az év elején otthoni környezetben készült, az utolsók pedig a két nappal ezelőtti majális pillanatképei.

Unokák és Duókák 7.

2017 - a pályázatok éve

2017 számomra a fotópályázatok éve volt. Több nemzetközi fotópályázaton neveztem képeimmel, s mivel saját magam sem tudtam igazán értékelni az éves eredményt, nekiálltam egy összesítést készíteni. 

Ahogy most összeszámoltam 7 nemzetközi  fotópályázaton vettem részt, amelyeken összesen 19 képemet helyezték ill. válogatták be. Néhány fotót több pályázatra is neveztem, ezért többször is előfordulhatnak a lenti felsorolásban.

Unokák és Duókák 6.

Régen hoztam már fotókat az unokákról, s most rendhagyó módon fekete-fehérben teszem meg.

A színes képek valahogy jobban illenek a gyerekek lelkivilágához (meg ahhoz, amit gondolunk róluk, pedig hát az ő életük sem csak felhőtlen boldogság), mégis időnként késztetésem van, hogy fekete-fehérbe is átültessem őket. 

Kétségtelenül más hangulatuk van így a fotóknak, s a színek hiánya jobban előtérbe helyezi az arckifejezéseket.

Nyár

Nem történt ezen a nyáron semmi, s közben mégis tele voltunk programokkal. Az ellentmondás persze csak annyit jelent, hogy fotós szempontból eseménytelenek voltak az elmúlt hetek, családilag viszont aktívan töltöttük a nyarat.

Így maradt a blog egyetlen árva júliusi bejegyzés nélkül (ami nem példátlan az elmúlt 7 év alatt: tavaly sem volt másképp). Hogy véletlenül se járjak így az augusztussal is, ideszerkesztek egy kis nyári emlékgyűjteményt.

A tartalomból: Békésszentandrás, Szarvas, Bulgária (Neszebár), Zalakaros, no és persze az unokák.

Az AFG Grand Circuit fotópályázat eredménye

Az elmúlt hetekben csupa olyan fotóprojektben vettem részt, amelyek képei nem publikusak, így a blogba sem jutott semmi bemutatni való.

Ezúttal is csak egy fotópályázat, a Bosznia-Hercegovina által rendezett AFG Grand Circuit, 2017 körverseny eredményéről tudok beszámolni (amely úgy boszniai, hogy közben Ukrajna is részt vett benne). A három különböző (két boszniai és egy ukrán) versenyen nevezett fotókból 11-et fogadtak el (accepted), ami számomra remek eredmény. A képek közül vannak olyanok, amelyek már más versenyeken is kaptak helyezést, de vannak közöttük új "merítésből származók" is.

Nem akarok senkit untatni a részletes eredménylistával (vagyis hogy melyik versenyen melyik képet válogatták be és milyen témakörben), elég annyi, hogy egyeseket több versenyen is elfogadták, de csupán egyetlen fotó, az Ecce homo kapott elfogadott minősítést mindhárom versenyen.

Aki követi a blogomat, annak egyik kép sem lesz ismeretlen, hiszen vannak, amelyek már többször is megfordultak itt.

Digitális Fotómagazin - Beszélő szemek

A Digitális Fotómagazin legfrissebb számának Beszélő szemek című pályázatán nagy örömömre beválogatták Noel unokám egyik számomra legkedvesebb fotóját.

A kép 2014. karácsonyán készült, amikor Noel még csak 1 éves volt.

Noel és a sárkányok

Noel lebetegedett, ezért nem tudott részt venni az óvoda farsangi jelmezbálján. Pedig a szülei nagyon szellemes lovagjelmezt készítettek számára: az autó szélvédőjére helyezhető fényvisszaverő fóliából sisakot, vértet és lábvédőt varrtak, majd virágalátétből egy almamotívummal díszített ezüst pajzsot is eszkábáltak hozzá. Noel kezébe természetesen egy (műanyag) kard is került, ami az egyetlen készen kapott része volt a jelmeznek.

Hogy ne vesszen kárba az igyekezet, lefotóztam a beöltözött kis lovagot. Végül - hogy még vidámabb legyen a játék -, a fotókat néhány internetről letöltött sárkányos képbe helyeztem. 

Unokák és Duókák 5.

Mi mással is kezdhetném az évet, mint az Unokák és Duokák képeivel. Nem ez az első poszt ugyan, de idei fotók szempontjából mégiscsak ez az első bejegyzés. 

Adja magát a téma, mert ha fotózni nincs is ideje az embernek, az unokákra azért mindig akad.

Ezúttal Félix képei kerültek túlsúlyba, ami nem is baj, hiszen eleve 2 év hátránnyal indult...

Unokák és Duókák 4.

Lehet, hogy ez lesz az év utolsó bejegyzése. És mivel ilyenkor a családi eseményeken kívül nemigen történik más (vagy ha történne, azzal elbánnak az olyan nem várt események, mint a betegség), legyenek újra az unokák. 

Noel nemrég lett 3 éves,  ráadásul szintén nemrégen volt karácsony: ilyenkor mindig születnek új fotók. Ezekből jön most egy kis ízelítő. 

Noel ezek többségén kicsit komolyabb, mint általában lenni szokott, de mit tegyünk: ez a válogatás most éppen ilyenre sikerült...

Unokák és Duókák 3.

Félix 1 éves lett, ennek alkalmából elég sok fotó készült róla és persze a családról is. 

Ebből következik egy apró kis ízelítő. 

Mivel a képek otthon, nagyobb előkészület nélkül születtek (vagyis hatalmas rendetlenség közepette, ahogy az két apró gyermek környezetében szokásos), utólag néhány fotó hátterét kicseréltem. (Mert hát a Photoshop az amatőrök stúdiója.)

Unokák és Duókák 2.

Unokáimról, Noelről és Félixről régen volt már bejegyzés, épp ideje, hogy pótoljam e hiányosságot (még akkor is, ha ez másnak nyilván nem jelent akkora örömet, mint nagyszülőként nekem).

Hétvégén Noellel kiszabadultunk egy kicsit a természetbe, s ilyenkor több lehetőség nyílik a fotózásra, mint a szűk beltérben. Természetes hát, hogy új képek születtek róla.