Néhány héttel ezelőtt összeszedtem minden bátorságomat, és nekiláttam tanulmányozni, hogyan lehet texturákkal "feldobni" a fotókat. A texturák sok mindenre jók: montázsok készítéséhez, különböző speciális hatások képi megjelenítéséhez és megfelelő hátteret is lehet velük a kép mögé varázsolni.
Voltak képeim, amelyekkel sosem voltam elégedett, túl kevésnek tartottam őket, ugyanakkor láttam bennük valamit, ami megfogott. Ezekkel kezdtem el kísérletezgetni.
Voltak képeim, amelyekkel sosem voltam elégedett, túl kevésnek tartottam őket, ugyanakkor láttam bennük valamit, ami megfogott. Ezekkel kezdtem el kísérletezgetni.
Az alábbi életképet egy X. kerületi téren fotóztam:
Maga a kép elég kusza, a háttér tele van zavaró tárgyakkal, ezért először ezeket kiretusáltam: klónozással (Clone Stamp Tool-lal és helyenként Healing Brush Tool-lal) eltüntettem a táblákat és az autó tetejét, majd külön kijelöltem, és megsötétítettem a pad erős napsütés miatt fénylő karfáját. (A kijelölést általában a Magnetic Lasso Tool-lal kezdem, majd a pontosításokat erős nagyítás mellett Poligonal Lasso Tool-lal végzem.) Végül visszafogtam kicsit az elég harsány színeket (Image/Adjustment menüben Hue/Saturation). Ez lett az eredmény:
Ez már elmegy egy életképnek vagy szociofotónak, de nem éreztem elég érdekesnek. Valami hiányzott belőle. Gondoltam, ez éppen egy megfelelő téma a texturák alkalmazásának tanulmányozásához.
Kiválasztottam egy falszerű mintát. Megnyitottam a képet és áthúztam a fotó fölé (mozgatás a V-eszközzel). Ha a textura kisebb a fotónknál (ez sokszor előfordul), akkor a texturát CTRL+T-vel lehet kijelölni és átméretezhetővé válik. Az így létrejött texturát lehet aztán külön színezni, világosítani, sötétíteni, kívánság szerint.
A textura layerén (rétegén) a Blending Mode-dal (rétegtulajdonság vagy más fordításban összhatás) kezdtem el kísérletezni. Gyorsan rájöttem, hogy az Overlay jó megoldás, mert jól látható alatta az eredeti fotó. Mivel az emberalakokon így is túl soknak találtam a falmintátt, a textura rétegét rétegmaszkká alakítottam (Add layer mask - alul a sötét négyzetben a világos kör), és puha szélű ecsettel (Eraser Tool) kiradíroztam az alakok helyét:
(Frissítés: azóta ezt már nem így csinálom. Sokkal jobb módszer, a radírozás helyett a rétegmaszkon dolgozni, ahol fekete színű ecsettel festve eltüntethető az a rész, amire nincs szükség. Ez ugyanis bármikor "visszacsinálható" ill. javítható, ha ugyanerre a rétegmaszkra fehér színű ecsettel ráfestünk, mert ekkor újra lathatóvá válik, amit előzőleg feketével lefestettünk.)
Megpuláztam a réteget kétszer (CTRL+J). Az első másolatnál a rétegtulajdonságot Soft Lightra állítottam (Opacity: 53%) - ez kontrasztosabbá tette a texturát. A második másolatnál Color Burnre, Opacity: 22% - ez pedig sötétebb, komorabb tónust adott a fotóhoz.
Megpuláztam a réteget kétszer (CTRL+J). Az első másolatnál a rétegtulajdonságot Soft Lightra állítottam (Opacity: 53%) - ez kontrasztosabbá tette a texturát. A második másolatnál Color Burnre, Opacity: 22% - ez pedig sötétebb, komorabb tónust adott a fotóhoz.
Mivel a fenti kék szín nem illett a színvilágba, a többiek fölé egy új réteget, pontosabban Adjustment layert hoztam létre (az alsó ikonok közül az átlósan sötétített kör), amelyen egy Hue/Saturation réteget képeztem 178/-38/0 (Hue/Saturation/Lightness) értékekkel (persze egyszerűbb lett volna már az elején a megfelelő színűre alakítani a texturát, de mivel ezt elmulasztottam, most helyre kellett hozni a hibát):
Az így létrejött kép már közelített az elképzelésemhez, de az arcokat túl szürkének találtam, és sapkák színe sem tetszett. Ezért a javított kép rétege fölé is beszúrtam (az előző módon) egy Hue/Saturation réteget 180/-30/0 értékekkel:
Ezek után már nem maradt más hátra, mint egyesíteni a rétegeket (Image/Flatten Image), és készen is volt a mű:
Persze ez se valami nagy durranás, de azért tagadhatatlanul megváltozott kép a hangulata. No, és közben kicsit közelebbi ismeretségbe keveredtem a texturákkal.
Azóta több fotómnál is próbálkoztam hasonló "trükkökkel" - mondhatom, élvezetes móka. Persze nem helyettesíti magát a fotózást: az alap mindenképpen a jó kép.
Néhány kép, ízelítőül a texturált termésből:
Régi mesékre emelékszel-e még...
Volt egyszer rég...
Niki
Egy utolsó levél
Ha eljő a nap
Hasznos linkek:
Texturák rengeteg helyről letölthetők a neten, néhány közülük:
A CoffeShop-oldalról pedig Actionokat lehet letölteni, köztük texturakészítő is van:
Itt pedig egy rövid leírás a texturák használatáról a Photoshopban - másképp:
4 megjegyzés:
http://www.cgtextures.com/
2010. január 19. 23:58én ezt szoktam használni.
Köszönöm a címet, feljegyeztem.
2010. január 20. 7:06Tudom értékelni a PS-ban átalakított, effektezett fotókat is, mert ehhez is kitartó munka kell. Te nagyon ízlésesen effektezed a képeidet. Én eddig még nem mélyedtem ebbe bele, mert a természetfotóknál nem tartom fontosnak. És azt is hozzátenném, hogy ahogy írtad jó alapkép kell egyszer, én ennek az előállítását gyakorolgatom még. Ha szükségem lesz rá, akkor tudom, hogy itt megtalálom az írásod, nagyon szinvonalas, komoly munka.
2010. január 20. 20:49Köszönöm erz, örülök, ha valaki hasznosnak találja.
2010. január 20. 21:27Megjegyzés küldése