A facebook és a bloglátogatottság

Amikor elkezdtem a blogot írni (már 8 éve!), akkor szép lassan megismerkedtem mások fotós blogjával is. Egyeseket azóta is olvasok, amire jó lehetőséget nyújt a blogspot.hu felülete, ahol nyomon lehet követni a kijelölt oldalak új bejegyzéseit.

Hamar kialakult, hogy kik azok, akiket érdekelnek a posztjaim, a fotóim, s akik időnként hozzászólásokat is írnak. Állandósult egy látogatói létszám, amit persze a "véletlenül" beesők is növeltek, akik elsősorban egy adott témára kerestek rá a Google-ban, s kidobta számukra valamelyik bejegyzésemet. 

Ezek elsősorban fotós szakmai cikkek, a legnépszerűbbek ezek közül a Windows Live Movie Maker (videószerkesztő), a Photoscape (fotószerkesztő), a Photoshop rétegmaszkjának használata, az aranymetszés és harmadolás viszonyáról szóló bejegyzés.

Portréfotózás - Balázs

Legutóbb Sminkes Gabi lányáról, Alexáról mutattam fotókat, most következzen Gabi fia, Balázs.

A vele készült képek korábbiak, még májusban készültek, de így, a nővérével "csokorba" kötve aktuálisabb.

A fotók a budaörsi Polgármesteri Hivatalnál és Budapesten a Gizella sétányon készültek.

Portérfotózás - Alexa

Legutóbb Alexa, Sminkes Gabi lánya került a kamerám elé. (Gabival egy tavalyi őszi fotózás alkalmával ismerkedtem meg, és azóta több fotózást is szerveztünk már.)

Alexa személyi edző, izmos, mégis nőies alakját nem volt nehéz megörökíteni. 

Fotós túránkat a várban kezdtük és Budaörs egyik parkjában fejeztük be.

Utcai táncfotók (2)

A kékóra (egy szó, amit jobban szeretek egybeírni, mivel a szóösszetétel már egybeforrt, önálló szakkifejezéssé vált) azt a naplemente utáni rövid időszakot jelöli, amely alatt az égbolt egyre mélyülő és sötétedő kék színben pompázik (és még nem éjfekete). Ilyenkor már égnek a városi fények, és hatásos, szép városfotókat lehet készíteni. 

Az volt a tervünk, hogy az utcai táncfotózás nappali időszakaszának végeztével az Erzsébet-híd és a Lánchíd közötti pesti sétányon folytatjuk a fotózást. Már bejártam ezt a partszakaszt néhány nappal korábban, és akkor csalódottan tapasztaltam, hogy pályafelújítás miatt nem járnak a villamosok. Pedig úgy terveztem, hogy a hosszú záridő alatt a háttérben a sárga villamos fényei húznak majd csíkot, ezzel is feldobva a képet. Hasonló fotót (modell nélkül) készítettem már egyszer a karácsonyi fényvillamossal, ezúttal azonban az utcai táncfotózást akartuk folytatni a kékóra különleges körülményei között.

Utcai táncfotók (1)

Molnár Mónikával tavasszal fotóztunk utoljára, de már akkor felvetődött bennünk a gondolat, hogy kellene egy utcai táncfotós sorozatot készítenünk Budapesten (Mónika ugyanis a Táncművészeti Egyetemen végzett, s egyszer már fotóztam is őt egy táncporodukciójáról készült videoklip forgatásán).

Először is megfelelő helyszíneket kellett keresni, végül a Bálnánál, a Fővámtér környékén és a Szabadság hídon kötöttünk ki (ez utóbbi pl. remek sziluettfotók lehetőségét kínálta, amit már a helyszínkeresgélés során is kihasználtam néhány spontán életkép erejéig).

A nap végét a Vigadó tér környékén zártuk. Terveink között ugyanis kék órás felvételek is szerepeltek háttérben a budapesti panorámával. Az erről készült fotók majd a következő bejegyzésben jönnek...

Budapesti aprókák

Tegnap helyszínt keresgéltem Budapesten a legközelebbi fotózáshoz (amelyről a jövő héten talán már beszámolhatok). A Szabadság-híd környékén megragadott a hídon járók és napozók kontrasztos látványa, ami néhány fotó elkészítésére indított.

(A beköszönő kép pedig a Bálna üvegfalának tükröződése.)

Nyár

Nem történt ezen a nyáron semmi, s közben mégis tele voltunk programokkal. Az ellentmondás persze csak annyit jelent, hogy fotós szempontból eseménytelenek voltak az elmúlt hetek, családilag viszont aktívan töltöttük a nyarat.

Így maradt a blog egyetlen árva júliusi bejegyzés nélkül (ami nem példátlan az elmúlt 7 év alatt: tavaly sem volt másképp). Hogy véletlenül se járjak így az augusztussal is, ideszerkesztek egy kis nyári emlékgyűjteményt.

A tartalomból: Békésszentandrás, Szarvas, Bulgária (Neszebár), Zalakaros, no és persze az unokák.

Az AFG Grand Circuit fotópályázat eredménye

Az elmúlt hetekben csupa olyan fotóprojektben vettem részt, amelyek képei nem publikusak, így a blogba sem jutott semmi bemutatni való.

Ezúttal is csak egy fotópályázat, a Bosznia-Hercegovina által rendezett AFG Grand Circuit, 2017 körverseny eredményéről tudok beszámolni (amely úgy boszniai, hogy közben Ukrajna is részt vett benne). A három különböző (két boszniai és egy ukrán) versenyen nevezett fotókból 11-et fogadtak el (accepted), ami számomra remek eredmény. A képek közül vannak olyanok, amelyek már más versenyeken is kaptak helyezést, de vannak közöttük új "merítésből származók" is.

Nem akarok senkit untatni a részletes eredménylistával (vagyis hogy melyik versenyen melyik képet válogatták be és milyen témakörben), elég annyi, hogy egyeseket több versenyen is elfogadták, de csupán egyetlen fotó, az Ecce homo kapott elfogadott minősítést mindhárom versenyen.

Aki követi a blogomat, annak egyik kép sem lesz ismeretlen, hiszen vannak, amelyek már többször is megfordultak itt.

Digitális Fotómagazin - Beszélő szemek

A Digitális Fotómagazin legfrissebb számának Beszélő szemek című pályázatán nagy örömömre beválogatták Noel unokám egyik számomra legkedvesebb fotóját.

A kép 2014. karácsonyán készült, amikor Noel még csak 1 éves volt.