Kompakt és DSLR (1)

Az óriások hatalmasak és erősek. De azért a törpéket is szeretjük. Gondoljunk csak Hófehérke apróságaira... A digitális fényképezés területén a kompakt és a DSLR (azaz a tükörreflexes fényképezőgép) a törpe és az óriás.

A törpe

2008. decemberében úgy döntöttem, hogy belemerítkezem a digitális fotózás tengerébe. Tudtam, hogy hosszú és türelmes tanulás vár rám, mert hiába némi analógos tapasztalat, a digitális világ egészen más. Első feladatom az volt, hogy válasszak egy fényképezőgépet, amivel az ismerkedést elkezdem. Úgy gondoltam, az a legfontosabb, hogy minél több tapasztalatot szerezzek - vagyis minél többet fotózzak. Ehhez kis méretű gépre volt szükségem, amit állandóan magammal hordozhatok. DSLR vagy bridge tehát szóba se jöhetett. Maradt a kompakt. Fontosnak tartottam, hogy 28mm-ről induljon az objektív, és a képminőséget sem akartam teljesen feláldozni a tanulás oltárán. Ezért a hosszas és alapos keresgélés során nemcsak a leírt teszteket böngésztem végig, hanem a különböző gépekkel készített fotókat is. A kutatás eredménye egy Canon Powershot G10 lett. Ekkor még nem tudtam, hogy ezzel a választásommal örökre és végérvényesen elköteteleztem magam a Canon-Nikon versengés egyik résztvevője mellett...

   Kis fényképezőgépet akartam, s a G10 éppen hogy csak belefért ebbe a kategóriába. Fémvázas, duci teste 350 g-ot nyom, de azért még éppen hordható egy ing/zakó zsebében vagy éppen egy övtartóban elhelyezve.

   És lenyűgözően sokat tud. Ezalatt persze nem a különböző előregyártott témamódokra gondolok, amiket  sosem használtam, hanem például a teljesen manuális beállítások vagy a RAW-fotózás lehetőségére. Ehhez a beépített 3x-os ND-szűrő, a 460 ezer képpontos tűéles 3"-os LCD-kijelző vagy a komplett vakubeállítási módok (pl. első- és második redőnyre szinkronizálás, stb) már csak ízletes hab a tortán. No és az sem mellékes, hogy a gép 28-140 mm/2,8-4,5 optikával rendelkezik.

   Ez tehát az a törpe, amellyel felszerelkezve bevetettem magam a digitális fotózás dzsungelébe, s amellyel egy év alatt 6500 expót készítettem. Nem tudom, hogy ez sok vagy kevés, de számomra sok hasznos tapasztalatot jelentett (amelyekre később részletesebben is  visszatérek még)...

   Nem hagyatkoztam teljesen a saját felkészültségemre. Beregisztráltam néhány fotós oldalra, melyek közül végül a Fotósok Világa (www.fotosokvilaga.hu) bizonyult számomra a legcsaládiasabbnak. Sokat tanultam az ott leírt képbírálatokból, tanácsokból - nem csak a saját, hanem a többiek képei kapcsán is.

   Az elmúlt egy év alatt többször is meggyőződtem róla, hogy jól döntöttem, amikor kompaktot választottam kezdő gépnek. Annak ellenére, hogy a fotósok zöme kissé leereszkedően (hogy azt ne mondjam: lesajnálóan) kezeli a nem DSLR-t használó társakat. Pedig (főleg kezdetben) nem a gép korlátai azok, amelyek meghatározzák egy fotós teljesítményét. Több olyan, remek géppel rendelkező fotós is van a neten, akik nagyszerű felszerelésük ellenére is csak középszerű vagy egész egyszerűen rossz képeket szülnek.
   Mindezek mellett persze a kompaktnak valóban vannak korlátai. Az egyik ilyen például a mélységélességgel való játék behatároltsága. A beépített optika bizony sokszor parancsol megálljt a fotósnak. És bár elégedett voltam a G10 képeinek a minőségével, később be kellett látnom, hogy a tükörreflexeseket nem tudja megközelíteni (erről is írok egy kicsit részletesebben később).
   Egy éves "kompaktozás" során lassan, fokozatosan támadt fel az igényem arra, hogy tükörreflexes masinám legyen. És 2009. decemberében végre hozzájutottam egy 3500 expós, használt, de remek állapotú Canon EOS 450 D-hez...


Az óriás

A Canon EOS 450D egy óriás (legalábbis a G10-hez képest), amely azonban sok jó tulajdonsága mellett még mindig csak egy műanyagvázas belépőszintű dslr-gép.

A gépváz azonban csak egy dolog, a fényképezéshez objektív is kell. Az optikák árai a pár ezer forinttól a csillagos egekig terjednek, mert végül is ezek azok, amelyek valóban meghatározzák a képminőséget (és a fotós) lehetőségeit.

"Gépparkom" első objektívei:

Canon EF 50mm f/1,8 II.      

            

Sigma 17-70mm f/2,8-4,5 DC Macro  

 

A 450D első teszthasználata során több meglepetés is ért. Az első ilyen meglepetés (mondjam úgy: csalódás) az autofókusszal kapcsolatos. Kiderült számomra, hogy a lesajnált kompakt kilencmezős autofókusza sokkal paraktikusabb a 450D kilencmezős autofókuszánál.

De erről részletesebben majd a következő bejegyzésben...