Vasárnap délután a Nemzeti Táncszínházban jártunk, fenn a várban. Mire vége lett az előadásnak, már besötétedett. A siklóról bámulattal néztem a város fényeit: ilyen tisztának, csillogónak és színesnek még sosem láttam őket. Kedvet kaptam a fényképezéshez. Másnap munka után el is robogtam a Nemzeti Színházhoz. Azért éppen oda, mert a városnak ezt a részét könnyedén elérem a kék óra kezdetéig. Korábban láttam már csodás felvételeket a színházról - amikor nyáron vízzel teli a medence és gyönyörűséges a fények visszatükröződése - de nekem most először sikerült lencsevégre kapnom, még ha nem is a legszerencsésebb évszakban. S ha már ott voltam, persze rápillantottam a MüPára is, ami ontja magából a szebbnél szebb geometriai formákat.
Az egyik klasszikus nézet
Szoborral
Játék a fényekkel (hosszú záridő végén gyors zoom)
A MüPa üvegablakán keresztül
4 megjegyzés:
De jó a zoomos fotód, az valanmi remekmű, de a többi se kutya!
2012. január 18. 20:11Nekem is a zoomos tetszik a legjobban, de mindegyik szép. Olyan tiszta és gyönyörű.
2012. január 18. 22:19Köszönöm mindkettőtöknek. Örülök, hogy tetszenek!
2012. január 19. 7:09Nagyon tetszik mindegyik, a zoom-os a legérdekesebb.
2012. február 16. 15:24Megjegyzés küldése