Az előző bejegyzésben beszámoltam a pipacsfotózás váratlan és gyors szervezésének körülményeivel, aminek eredményeképpen Nikivel és Mónikával eltöltöttünk egy másfél órát a Péteri határában felfedezett pipacsmezőn.
A fotózást a korai esti időszakra időzítettük, hogy a nagy meleget kikerüljük, de bizony így sem fáztunk... A hőségért (és a rengeteg szúnyogért) viszont bőven kárpótoltak minket a lemenő nap gyönyörű fényei. (Persze ezt könnyen mondom, hiszen a szúnyogok főleg a két lányt gyötörték meg - viszont nekem kellett kiretusálnom a nyomaikat a képről.)
