Az évente megrendezésre kerülő ARC-plakátkiállítás mindig egyfajta lenyomatát képezi az ország közhangulatának. Szellemes (és kevésbé vicces) óriásplakátok szabadtéri kiállítása ez, amelyet kezdetben a Hősök tere közelében lehetett megtekinteni, egy ideje viszont keresgéli a helyét Budapesten.
Az idén az ARC a budai Bikás-parkban kapott helyet.
Korábban elég sokszor meglátogattam a Nemzeti Vágtát, 2010-ben (kétszer) és 2012-ben írtam is róla. Azóta az esemény egyre kisebb helyre szorul és egyre nehezebb fotózni. A lovas események úgy körbe vannak bástyázva, hogy esélytelen bármit is látni. Igaz, engem mindig a lovaspályán kívüli életképek érdekelnek.
Korábban a Felvonulási téren is álltak sátrak és kiszolgáló egységek, ezek mostanra az Andrássy útra szorultak, ott sorjáztak az út két oldalán, egészen a Bajza utcáig. A hely így nagyon szűkössé vált, hömpölygött a tömeg, hosszú sorok álltak minden standnál, főleg déltájban, amikor volt szerencsém ellátogatni.
A Vágta ezen része főleg evés-ivásról és némi ajándékvásárlásról szólt, s megtalálható volt mindenféle nemzet kínálata... Így vált a Nemzeti Vágta nemzetközivé.
Nemzeti Vásárda
Kihagyhatatlan szereplő: a telefon
Nem is Nemzeti Vágta, hanem egyenesen a Nemzetek Vágtája!
A fotózás olyan, mint a zenélés vagy a sakkozás. Tudod, hogy nem te vagy a legjobb. Lehet, hogy még csak nem is vagy jó (még ha törekszel is arra, hogy az légy). Akkor is... élvezed és csinálod. Mert fotózni muszáj.