Hosszú fények éjszakája

2016. június 24., péntek

Június 23-án 21 óra tájban flashmobot rendeztek  a Gellért-hegyen "Az ezer fény éjszakája" címen az alábbi invitálással:

"Budapest szíve a Gellért-hegy. Ha este felnézel rá a rakpartról, sokszor láthatod a rengeteg vakuvillanást, ahogy a turisták a várost fényképezik a Citadella tövéből. Innen jött az ötlet, hogy világítsuk ki az egész hegyet egy kis időre!

Ha van kedved, gyere fel a hegyre, hozd a fényképeződ, és kattints egy képet a rakpart felé! Ha nincs géped, vagy inkább a túloldalról vennél részt, gyere ki a Duna pesti partjára, és nézd, ahogy pár percig úgy világít a hegy, mint egy csillagszóró!" (gk.lka.hu/budaflash/index.html)

Ez is Budapest

2016. június 14., kedd

Nemrég az Országos Onkológiai Intézetben jártam beteglátogatáson. Sosem öröm az ilyen esemény, éppen ezért némileg szentségtörésnek éreztem, de intézet egyes épületrészei olyan szépek, hogy nem tudtam a táskámban hagyni a fényképezőgépet. 

A 4. emeleti ablakból gyönyörű panoráma nyílt a budai várra és környékére, ráadásul a kevésbé ismert (igaz, kevésbé is mutatós) oldaláról, így azt is megörökítettem.

Tánc

2016. június 6., hétfő

Mónika (aki a Táncművészeti Főiskola 2. éves hallgatója) nemrégen egy táncprodukció filmforgatására hívott el Esztergomba.

A Hátrahagyva c. darabot - amelyet egy barátnő tragikus története ihletett - Mónika alkotta és koreografálta, saját zenéjét is ő zongorázta fel egy stúdióban.

Öt táncos lány vett még részt a produkcióban: Alexandra, Blanka, Eszter, Piroska és Regina (a teljes stáblista a bejegyzés végén lévő filmben látható).

A forgatás helyszínéül egy kisrepülőgép-hangárt szemeltek ki, amelyben egész nap tartott a felvétel.

Érdekes lehetőség volt a videózás fényképezése. A werkfotókon kívül valamelyest belekóstolhattam a táncfotózásba és persze a spontán portrék is kínálták magukat. Kellett ugyan egy-két óra, mire a lányok megszokták a jelenlétemet, de utána már kevésbé zavartatták magukat miattam. A táncfotózásnál különösen kellett ügyelnem arra, hogy ne kerüljek a kamera látókörébe, nehogy tönkretegyem a stáb munkáját.

Némi büszkeséggel konstatáltam, hogy a filmet Canon EOS 6D-vel veszik fel, ami a videórendszerét az általam is használt 70D-ből örökölte.  

A hangárban nem volt túl sok fény, de azért lehetett fotózni (a felvétel alatt vakuhasználatról természetesen szó sem lehetett). Ám egyszer csak jött egy másfél órás időszak, amikor minden igyekezetem ellenére az összes képem életlen lett. Nem értettem a dolgot. A 70D-nek igen jó fókuszrendszere van, sokkal rosszabb körülményekkel is megbirkózott már, különben is: ha addig sikerültek a képek, akkor utána miért nem? Végül arra a következtetésre jutottam, hogy csak az új (elvileg eredeti Canon) akksi lehet a ludas, amit nemrégen vettem (elvileg újonnan) kéz alatt, és nem sokkal korábban tettem bele a gépbe. Látszólag rendben volt a töltöttsége és mégis... amint kicseréltem egy másikra, rögtön helyreállt a rend, s gond nélkül fotózhattam tovább. Addigra viszont sajnos jó néhány kép tönkrement. A tapasztalat: akkut csak boltból!

A kb. 2,5 perces videoklip készítését nagyon komolyan vette a stáb. Reggel 9-től délután 5-ig tartó munkával még csak az első 1,5 perc anyaga került megörökítésre, a további 1 perc forgatása a következő helyszínre maradt. A hangárból átköltözött a csapat a szomszédos szálloda befejezetlen tetőterébe, ahol késő estig folytatódott a felvétel. Ezen már sajnos nem tudtam részt venni, de legalább hasznossá tehettem magam: négy lányt - akik az utolsó részben már nem szerepeltek a filmben - elfuvaroztam Budapestre.

Hétvége Krems környékén

2016. május 25., szerda

Az elmúlt hétvégét Ákos barátomnál töltöttem Ausztriában, aki Kremsben dolgozik és csak hétvégékre jár haza. A ragyogó nyárias időt kihasználva nagy kirándulást tettünk a környező városkákban, amelyek a Duna láncára felfűzött gyöngyszemekként büszkén várják a látogatókat. 

Meglátogattuk Aggstein és Dürnstein várait, Artstetten kastélyát, Weißenkirchen in der Wachau templomát, majd a végén megpihentünk Krems újonnan megnyílt Hofbräuhaus sörözőjének kertjében.

Blanka - színesben

2016. május 2., hétfő

fekete-fehér képek után jöjjenek a színesek.


Ezeken látszik igazán, hogy Blankát milyen szép piros ruhába öltöztették a szülei. A szobát is berendezték játékokkal és lufikkal, igaz a kislány nemigen akart a szépen előkészítette terepen maradni. Igazi gyerekként izgett-mozgott, folyton elmászkált valahová (úgyhogy még az élességállítás is egy külön feladat volt - persze ezt már megszoktam Noel unokám fotózásai során).

A ház előtti kertben kezdtük a fotózást, ahova természetesen a család kis fehér kutyusa, Lucky is elkísért minket.

Blanka - fekete-fehérben

2016. május 1., vasárnap

Két héttel ezelőtt Klemi és Feri egyéves kislányát, Blankát fényképeztem. A fotózást a szabadban kezdtük, de a legjobb képek a lakásban készültek, amikor Blanka már feloldódott, és megbarátkozott velem is.

Nagyon szeretem ezt a sorozatot, ezért két posztot is készítek belőlük: most a fekete-fehér változatokat mutatom be, legközelebb pedig a színes képek jönnek.

Superman és Superbaby

2016. április 30., szombat

Repcés portrék Virággal

2016. április 29., péntek

Két héttel ezelőtt úgy döntöttünk Virággal, hogy megpróbálkozunk egy Kistarcsa-közeli repcetáblában a portréfotózással. Akárcsak tavaly, most is vittem magammal egy kis konyhai létrát, hogy magasabbról fotózva a modell teljes alakja mögé tudjam varázsolni a sárga hátteret. Persze nem minden beállítást lehet (és érdemes) fentről fotózni, így születtek más perspektívájú képek is. Sőt, a kedvenceim végül nem is az igazi, sárga repcés fotók lettek...

Elég erős napsütés és még erősebb szél akadályozta a munkát. Ellenfényben, vakuderítéssel dolgoztunk. (Természetesebb lett volna derítőlapot használni, de sajnos nem volt segítségem, aki tartsa.) Próbáltunk úgy helyezkedni, hogy elkerüljük a kiégést, de nem mindig sikerült: a karokon bizony látszik néhol a nap nyoma (ez ellen is védhetett volna egy derítőlap). Még nagyobb gondot jelentett, hogy Virág hosszú haját minduntalan az arcába fújta a megvadult szél, s emiatt sajnos sok kép kiesett a válogatásnál.

Alig több, mint egy órát küzdöttünk az elemekkel, aztán feladtuk a további próbálkozást. Reméltük, hogy azért így is sikerült néhány használható fotót összehozni...

Tavaszköszöntő Mónikával

2016. április 13., szerda

Végre színesedik a természet, lehet újra a szabadban portrézni! A fákon ugyan még csak mutatóban vannak levelek itt-ott, de azért ez már nem a komor, szürke tél. A mindenfelé sárgálló aranyesőbokrok megragadták a fantáziámat, s arra gondoltam, milyen jó lenne néhány portrét készíteni ezekkel a rikító hátterekkel! Felvetettem Mónikának egy hétvégi fotózás ötletét, aki nagy örömömre rögtön ráállt a dologra.


 

2009 ·TiSza by TNB