A Láthatatlan Hadsereg

2010. június 30., szerda

Figyelem őket egy ideje. Egyre többen és többen lesznek. Csendesen lapulnak a helyükön állhatatosan és némán, tudván, hogy eljön az ő idejük. Várnak.

Van közöttük férfi és nő, fiatal és öreg, gazdag és szegény. Észrevétlenül növekvő seregük minden rangú és rendű lényt befogad. Embert, állatot, a fantázia szülöttjét.

Mások, mint mi vagyunk, de egyre jobban hasonlítanak ránk. És egyre tökéletesebbek. S közben mind közelebb és közelebb  férkőznek hozzánk. Kitartóan, fáradhatatlanul. Először csak egy bokor aljában húzódnak meg. Meglapulnak valahol az előszoba sarkában. Vagy a zongora lábánál. Aztán egyszer majd arra eszmélünk, hogy már csak megtűrt vendégek vagyunk a saját otthonunkban. Hogy átvették a helyünket.

De talán nem akkora a baj. Lehet, hogy nem zavarnak el. Megtűrnek maguk körül, és felajánlják mostani szerepüket.

És akkor mi leszünk ők.

A kerti törpék.
  

 


  


 










ingyen webstatisztika

5 megjegyzés:

Nagy Krisztián írta...

Jó kis horror! :-)

2010. július 1. 12:40
TiSza írta...

:-)

2010. július 1. 21:02
Szabó Szilárd írta...

Ha, ha, ha! Elképzelem, hogy 10.000 év múlva egy régész kiás egy kertet, és nekiáll találgatni, mik ezek a kicsi, torz totemek....

2010. július 4. 6:51
mazsóca írta...

Mindig is féltem tőlük... olyan különösek a dermedt tekintetükkel. Tetszik az összeállítás, és a kísérő is :)

2010. július 5. 12:28
TiSza írta...

Szilárd, mazsóca köszönöm. Örülök, hogy benéztetek!

2010. július 5. 14:21

Megjegyzés küldése

 

2009 ·TiSza by TNB