Három baráti házaspár, nyolc gyerek(ből most éppen csak hét) és házastársaik - összesen 17 fő: ennyien gyűltünk össze Gödöllőn a szokásos nyárbúcsúztató kerti partin. Ilyenkor többnyire partifotók, családi képek születnek és természetesen most sem volt ez másképp, de az elkapott pillanatokból "portrésított" fotók közül azért kiválogattam néhányat - mert olyan jó emlékezni rá!
az egyik keresztlányom, Niki a másik keresztlányom, Orsi
Egész jó portrék ezek. Én jobban szeretem az ilyen spontán elkapott pillanatokat mint a beállított képeket. Persze mindkét műfajnak megvan a szépsége. 1,3,4,5,7,11
A fotózás olyan, mint a zenélés vagy a sakkozás. Tudod, hogy nem te vagy a legjobb. Lehet, hogy még csak nem is vagy jó (még ha törekszel is arra, hogy az légy). Akkor is... élvezed és csinálod. Mert fotózni muszáj.
2 megjegyzés:
Egész jó portrék ezek. Én jobban szeretem az ilyen spontán elkapott pillanatokat mint a beállított képeket. Persze mindkét műfajnak megvan a szépsége. 1,3,4,5,7,11
2012. szeptember 17. 22:27Örülök, hogy ilyen sok kép tetszik!
2012. szeptember 19. 9:13Megjegyzés küldése