Március vége óta önkéntes házi kanaténba űztük magunkat. Az irodáinkat is hazaköltöztettük, és csak a legszükségesebbek miatt mozdulunk ki: vásárolni, és napi egy órás sétánkat megtenni...
Komolyabb fotózásra így nemigen volt lehetőségem. Persze a speciális körülmények később különösen érdekesek lehetnek, ezért dokumentáció jelleggel sok mindent megörökítek, de azok a képek nem ide valók...
Ám most virágzik a repce! Kertünk a község szélén egy szántófölddel határos, s egy pár száz méterre lévő táblán (és rengeteg helyen a környékünkön) repce terem. Ezt a kézen fekvő lehetőséget nem akartam kihasználatlanul heverni, ezért elhívtam Mónikát egy spontán "karantén" fotózásra (szigorúan tartva egymástól a 1,5-2m-es távolságot). Örömömre nemcsak hogy kötélnek állt, de nővérét Diankát is elcsalta magával. Természetesen mindketten a kamera elé álltak. (A plusz egy fő már csak azért is hasznos volt, mivel még este 6-kor is nagyon erős volt a nap, s elkelt a derítőlap használata, amihez ugyebár szükség van még két kézre...)
Most még csak werkfotókat tudok közreadni, de készülnek a kidolgozott portrék is...
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése