5. NORVÉGIA - az utazás

Oslo repülőterén lassan vánszorog az idő. 8 óra tétlen várakozás vizsgáztatja türelmünket, a következő járat csak ezt követően repít el majd minket Trondheimbe. Reggel ott találkozunk túravezetőnkkel, Horváth Jenővel és az utolsóként csatlakozott, számunkra még ismeretlen résztvevővel, Péterrel. 

Éva, Laci és Miklós társaságában (akiket még Budapesten ismertettem össze egymással Ferihegyen) bevackolódunk méretes csomaghegyeink közé egy nyugodtnak tűnő, kellemes sarokba. Elmúlt éjfél.

4. NORVÉGIA - a program

Összetartás, programismertetés, tudnivalók. Ez volt a témája a tegnapi találkozásnak, amikor is megismerkedtek egymással a szervezők, a túravezető és az utasok. Illetve ez utóbbiaknak csak egy része, mert Miklós éjfélig betegekhez rohangált, így nem tudott részt venni az összejövetelen. Hasonlóképpen nem tudtunk megismerkedni azzal az új, 20 év körüli utastársunkkal, aki az előző nap jelentkezett a túrára. Ha minden jól megy, akkor tehát nem 4+1 (utas+túravezető), hanem 5+1 lesz a létszám. (Ami azt is jelenti, hogy az egy főre eső költségek is csökkennek valamelyest.)

Az utazás maga nem lesz egy leányálom. Repülőgépünk 24-én, csütörtökön éjjel érkezik Norvégia fővárosába, Oslóba. Onnan 8 órás várakozás után indulunk tovább az északabbra fekvő Trondheimbe, ahova végül péntek délelőtt 9-kor érkezünk meg. Ott vár minket egy minibusszal Horváth Jenő, a túravezetőnk, aki természetfotós, erdész és az Őrségi Nemzeti Park igazgatóhelyettese. 

A program elég nagy távolságokat ölel át. Kíváncsiságból már korábban berajzoltam a napi útvonalakat egy Google-térképre. Az éjszakai szállások helye és a hozzájuk vezető út nincs megjelölve, mivel egy-egy településen több éjszakát is töltünk - elmegyünk, visszajövünk, megint elmegyünk, majd megint vissza -, ezeket is belevéve elég nagy lenne a káosz. Miklós meg is kérdezte, hogy a két nap közötti távolságokat gyalog kell megtenni? 

A térkép jobb alsó sarka felé kifutó vonal már az utolsó napot jelzi, amelyen a svéd határt átlépve mintegy 700 km-t autóznunk Stockholm Arlanda nevű repülőteréig.

3. NORVÉGIA - az előkészületek II.

A felkészülés legkevésbé kérdéses része a fotós felszerelés összeválogatása. Nyilván szükség lesz mindenre, ami a tájfotózáshoz kell. Portréra sem árt felkészülni, hiszen ott is élnek emberek, ugye. És persze a makró lehetőségéről se feledkezzünk meg (még akkor sem, ha az azért nem igazán az én világom). Objektívek, szűrők, töltők, kártyák, vaku - és a laptop, ami a napi mentéshez kell. No, és amire az élményeket rögzítem - szavakkal. Mert ez a terv...

Vagyis vinni kell szinte mindent, ami van.

2. NORVÉGIA - az előkészületek I.

Minden hosszabb utazás első szakasza a felkészülés. Rutinos utazó vagyok, munkám során elég sokszor kellett külföldre mennem. Nyaralás előtt egy-két órás készülődés is elég, és már indulhatunk is. Ám ilyen hosszú időt felölelő fotóstúrán még sosem vettem részt. 

Megérkezésünk után rögtön buszra váltunk és szinte csak fotózni meg aludni szállunk ki - úgy gondolom, a mosást kihagyhatjuk az opciók közül. Ezért aztán elég sok cuccot kell bepakolni a repülőre feladható 20 kg-os csomagba...

1. NORVÉGIA - az álom indul

Nekem sosem volt, és nem is lesz bakancslistám. Igazából nincs ellene semmi kifogásom, egyszerűen csak nincs szükségem rá. Mindig tudtam, hogy mik a céljaim és vágyaim, hogy mit szeretnék elérni a közeli és a távoli jövőben, és terveim megvalósításához megvolt a kellő motivációm is. Ahol pedig hiányzott az indíttatás (mert ilyen is előfordult már), ott nem segített volna a lista sem.

Ha mégis lenne bakancslistám, akkor egy norvégiai fotóstúra állna az élen. Norvégia tájaival elsőként Solymosi Réka fotóin keresztül ismerkedtem meg, amelyek erős vágyat ébresztettek bennem, hogy ezeket a valószerűtlenül szép helyeket magam is láthassam és megörökíthessem.

Elérhetetlen álomnak látszott, amely most - úgy tűnik -, mégis valóra válik!

Kismamafotózás Zitával

Első kismamafotózásomat családi berkekben követtem el menyemmel, Zitával. Azóta eltelt két év, Noel unokám szépen fejlődik és gyarapodik, és most mindannyiunk örömére újra hasonló céllal vehettem elő a kamerát.

Helyszín: a gyömrői kastélykert.

Laxenburg - Ausztria ékköve

Egy héttel ezelőtt, egy szombati kirándulás keretében Laxenburgban, Gödöllő testvérvárosában jártunk. 

Ez a kis település Bécstől 15 kilométerre délre fekszik, kastélyáról, kis lovagváráról és szép parkjáról híres. 

Az egynapos kirándulások és a hosszú hétvégék specialistájával, az Alfatours-szal utaztunk (ez itt a reklám helye), amely már két évvel ezelőtt egy kassai kirándulás alkalmával elnyerte a bizalmunkat.

Photoshopolt, cropos, topon és társaik

Az előző bejegyzés címe elindított bennem egy gondolatsort, amit nem tudok magamban tartani. Pedig csak részben kapcsolódik magához a fényképezéshez, valójában a helyesírás "speciálisan fotós" problémáiról lesz szó. Nem vagyok különösebben képzett anyanyelvünk nyelvtanából, de azért nincsenek nagy gondjaim a magyar helyesírással. Sokszor tapasztalom viszont, hogy többeknek az egyszerű egybe- és különírási kérdések is  komoly nehézséget okoznak, hát még ha idegen szavak is kerülnek a képbe! Márpedig a fotósoknak - sokszor csak megfelelő magyar változat híján - óhatatlanul használniuk kell néhány idegen kifejezést.

Ez a kép nem Photoshopos csalás - így jött ki a gépből!

Ez a bejegyzés nem a fotósoknak szól, hanem azoknak a fényképezőgéppel rendelkező embereknek, akik a fenti mondathoz hasonlót már kimondtak vagy leírtak egyszer. S mivel egy rövid címben nem lehet mindig teljesen egyértelműen fogalmazni, ezért pontosítani szeretném: ez a bejegyzés azoknak szól, akik úgy gondolják, hogy a kép, ami a digitális fényképezőgépből kijön, maga a valóság, ellentétben azokkal, amelyeket utólag Photoshoppal megdolgoztak - vagyis ócska digitális csalással átalakítottak valami mássá.