Élesítés Photoshoppal

A photo.net-en találatm egy cikket Jay Kinghorn tollából, amely részletes útmutatást ad a Lightroom és a Photoshop élesítési technikáiról.

Korábban írtam már egy általános összefoglalót a Photoshopban rejlő élesítési lehetőségekről, a fenti cikk azonban túlmutat ezen - érdemes megismerkedni vele.

Szó szerinti fordításra nem vállalkozom, de megpróbálom saját szavaimmal röviden összefoglalni az írás mondanivalóját.

A jobb kezelhetőség érdekében a cikket két részletre szedtem: ebben a bejegyzésben a PHOTOSHOP élesítési technikájáról lesz szó, a Lightroomról majd egy másik alkalommal írok. Mivel angol verziót használok (azt hiszem a legtöbben így vagyunk ezzel), az eredeti angol elnevezéseket fogom használni.

----------------------------------------------------------------------------------------------

Az élesítés arra a tényre épül, hogy szemünk a világos és a sötét területeket tudja igazán jól különböztetni egymástól. Az élesítési eljárások ezért a képek kontúrjainak egyik oldalát világosítják, a másikat pedig sötétítik.

A Photoshopban erre a feladatra két igazán alkalmas eszköz van: a Filter/Sharpen menüben található Unsharp Mask és a Smart Sharpen. Sokan, sok helyen vitatkoznak azon, melyik a jobb. Jay Kinghorn (aki egyébként hivatalos Adobe Photoshop minősített szakértő) választ ad a kérdésre: egyik sem - egyszerűen csak más a felhasználási területük.

Az Unsharp Mask jobban alkalmazható, ha a kép

• analóg fotóról szkennelt változat,
• sok zajt tartalmaz, pl. magas ISO-val vagy alulexponálva készült,
• sok lágy tónust tartalmaz, mint a  bőr vagy az ég, amelyek nem igényelnek élesítést.

A Smart Sharpen akkor hasznos, ha a kép

• sok részletet tartalmaz, mint pl. a haj vagy a fű,
• webes közzétételre szánják,
• kevés zajt tartalmaz (alacsony ISO) és digitális kamerával (DSLR) készült.

A Smart Sharpening tehát jól kihozza a részleteket a fotón, viszont túlélesíti a zajt és textúrát visz a bőrbe.

Mindkettőnek vannak előnyei, ezért az a jó, ha a két módszert vegyesen használjuk az ún. Kreativ és az  Utóélesítés során. A kreatív élesítés alatt a kép egyes részeinek élesítését kell érteni, amikor például egy porténál magát az alanyt élesíteni szeretnénk, de az elmosott hátteret már nem. Az utóélesítés (output sharpening) az elkészült kép teljes egészének végső élesítését jelenti.

KREATÍV ÉLESÍTÉS

Másoljuk a fotót egy új rétegre (CTRL+J), a példában Creative Sharpening néven (az eredeti kép teljes méretben  fölül látható, letöltése után bárki próbálkozhat):

Nyissuk meg a Smart Sharpen panelt (Filter/Sharpen/Smart Sharpen):

Itt két kontroll-lehetőségünk van, az Amount és a Radius. Általánosságban elmondható, hogy a Smart Sharpennél kisebb Radius-t és nagyobb Amount-ot kell használni, mint az Unsharp Mask esetében.

A Radius-t szemmérték alapján úgy érdemes beállítani (fölül a Preview négyzet legyen kipipálva!), hogy a legkisebb részletek is élesek legyenek. A webre szánt képeknél  általában 0,3-0,5 pixel között érdemes elkezdeni a próbálkozást. A fenti kép élesítése 0,5 pixelnél tűnik jónak (élesek a szemek, a szemöldök és a ruha részletei). Ezután beállíthatjuk az Amount mértékét, amivel az élesség intenzitása fokozható. Mivel külön rétegen végezzük az élesítést, amit utólag az Opacity révén tetszés szerint csökkenteni tudunk, nem kell félni a túlélesítéstől. (A túlélesítésnek egyébként a fönti képen is jól látható jelei vannak: a világos szegélyek a hegymászó bal karjánál, a cipzárnál és a bukósisaknál.)

Adjunk rétegmaszkot (Add vector mask vagy Add layer mask) az élesített rétegünkhöz, majd invertáljuk (CTRL+I) - ezzel hatástalanítjuk az élesítést:

Válaszunk egy közepes méretű, puha ecsetet (B), ennél a képnél kb. 30 pixel nagyságban (Hardness: 0, Opacity: 50%). Állítsuk fehérre a háttérszínt (D), majd fessük le azokat a részeket, amelyeket specifikusan élesíteni szeretnénk (szem, szemöldök, ajak, stb) - ezzel a művelettel csak a kívánt részek lesznek élesek. Végül állítsuk be a réteg láthatóságát (Opacity) olyan mértékűre, amellyel az élesítésünket megfelelőnek találjuk.

UTÓÉLESÍTÉS

Ez az utolsó lépés, mielőtt képünket a printerre vagy a webre küldenénk. Kinghorn a webes használatra a Smart Sharpent, nyomtatás előtti utóélesítéshez inkább az Unsharp Maskot ajánlja.

A munkához szükség van egy olyan új rétegre, ami a már meglévőket együtt tartalmazza. Ehhez álljunk rá a legfölsőre, és nyomjunk SHIFT+CTRL+ALT+E kombinációt. Ezzel egy új rétegünk lesz, ami egyesíti magában az összes előzőt. A Blending Mode-ot Normal-ról állítsuk Luminosity-re, ezzel elérjük, hogy a színekre a munkánk ne legyen hatással (így pl. nem növeljük meg a színzajt).

Nyissuk meg az Unsharp Maskot (a Filter/Sharpen menüből):

A Radius beállításánál itt is a finom részletek élesítését kell figyelni (ennél a képnél 1 px  jónak tűnik). Ha nyomtatásra készülünk, erősítsünk bátrabban, mint a kreatív élesítésnél, de figyeljünk a túlélesítést jelző világos körvonalakra! 

Az Amount megfelelő mértékét is próbálgatással lehet megtalálni. Webes alkalmazásnál kisebb értéket tanácsos alkalmazni, mint nyomtatásnál (itt nyomtatáshoz készülve 57 %-ot állított be a szerző).

Mielőtt véglegesítenénk a beállításokat, kezdeni kell valamit a magáról nem sokat eláruló nevű Treshold-dal (küszöbérték) is. Rendszerint csak annyit tudunk róla, hogy fordítottan működik: minél kisebb a szám, annál nagyobb az élesítés mértéke. De mi is ez valójában?

Kinghorn magyarázata szerint a Treshold mondja meg, hogy mennyire eltérő képpontokra kell az élesítést alkalmazni. A képpontok különbözőségét 1-255 közötti értékű skála méri. Ha nagy a szám - nagy az eltérés a pixelek között. Így pl. ha a a Treshold értéke 10, az azt jelenti, hogy minden pixelt, aminek a különbözősége 10-nél nagyobb, már élesíteni kell, ami kisebb, még nem. Így már érthető, hogy a 255-ös érték esetén (amikor a legkevésbé sem hasonló pixelek esetében sem kell még élesíteni), miért jelenti a legkisebb élesítést. Jól érzékelhető a Treshold működése, ha jelentősen megnöveljük az Amount és a Radius értékét, és nekiállunk lassan 1 és 255 között csúsztatni a Tresholdot.

A megfelelő végeredmény így néz ki:

Természetesen a gyakorlat teszi a mestert: minél többet foglalkozunk képeink élesítésével, annál jobb eredményt érhetünk el (és annál gyorsabban). Végül mindenki eldöntheti, hogy a fenti többlépéses módszerből mit tart fontosnak, és hogy az eredmény megéri-e a belefektetett időt.

*

Érdemesnek tartom itt is megemlíteni Scott Kelby javaslatait az Unsharp Mask használatáról. Ő az alábbi értékeket javasolja (Amount-Radius-Treshold):

Portré                                                    75 % - 2  - 3 

Lágy témák (állat, ember, virág)              150 % - 1 - 3

Mérsékelt (belsők, tájképek)                    225 % - 0,5 - 0

Maximális (életlen v. erős kontúr)             65 % - 4  - 3

Általános                                                85 % - 1 - 4

webes kép v. nagyon életlen                  400 % - 0,3 - 0 (ez már nagyon durva élesítés)

A túlélesítési hibák elkerülhetők, ha az élesítés paramétereinek meghatározása előtt kilépünk az Unsharp Mask párbeszédablakából, és előszűrőzzük a fotót. A Filter/Noise/Despeckle parancsot választva a kiugró, mindössze 1-2 pixelnyi nagy kontrasztokat megszünteti a Photoshop úgy, hogy más részleteket változatlanul hagy. Ezután sokkal jobb minőségben élesíthetünk az Unsharp Mask-kal.