Kálvin téri pillanatok

2012. augusztus 12., vasárnap

A Kálvin téren járva néhány hajléktalan mellett sétáltunk el. Miközben a barátom pénzt adott nekik, én fényképeztem.

Az arcok és mozdulatok magukért beszélnek, többet mondanak minden szónál...








7 megjegyzés:

Kozma Erzsébet írta...

Roppant beszédes fotók, betekintést nyújtanak ezeknek a szomorú sorsú embereknek az életébe.
Nehéz és veszélyes téma, de annál érdekesebb. Nekem még nem volt lehetőségem ilyesmit fotózni, egyrészt mert felénk nincsenek hajléktalanok(Zetelakán), másrészt pedig mert azt hiszem nem is lenne merszem nekifogni.

2012. augusztus 12. 18:31
Gehring János írta...

Számomra ez egy új oldalad. Remek képek, bátor kezdeményezés. Gratulálok!

2012. augusztus 12. 22:41
TiSza írta...

Köszönöm.
Erzsi, nem könnyű szívvel áll oda az ember fotózni ilyen hányatott sorsú emberek keserveit, van amikor könnyebben megy, van amikor egyáltalán sehogy. Sok mindentől függ.
János, nem áll tőlem távol a szociofotó, de tény, hogy ritkán nyílik alkalmam ilyesmit fotózni.

2012. augusztus 13. 7:15
Szabó Szilárd írta...

Igen, megosztja az ember érzéseit! Néha minden gond nélkül exponálok én is, máskor egyáltalán nem érzem azt, hogy etikus volna mások nyomorát "művészi" szemmel nézni. De mindenképpen hatásos fotók ezek, ha (ilyen) jól csinálja az ember!

2012. augusztus 13. 21:10
TiSza írta...

Köszönöm Szilárd! Úgy gondolom, hogy igazi profi szociofotót (és sorozatot) csak komoly ráhangolódással és felkészüléssel lehet csak készíteni. Mivel attól még távol vagyunk, ezért maradnak azok a szituációk, amelyekbe néha-néha belebotlunk (és vagy lefotózunk vagy nem).

2012. augusztus 14. 7:20
shadow írta...

Erős képek. Az utolsó hozzászólásoddal és hozzáállásoddal maximálisan egyetértek!

2012. augusztus 20. 11:33
TiSza írta...

Köszönöm shadow!

2012. augusztus 21. 6:41

Megjegyzés küldése

 

2009 ·TiSza by TNB