Az elmúlt év életem legrosszabb időszaka volt. Hónapokon át húzódó 24 órás otthoni betegszolgálat, nagyon közeli rokonok halálai és betegségek kötöttek gúzsba minket, és nemcsak a lehetőségeinket kurtították meg, de a kedvünket is elvették szinte mindentől. Fotós projektjeim jó része kútba esett, s a családi események rögzítésén kívül nem is nagyon maradt más. Még a szokásos évi összefoglalótól is elment a kedvem...
Alig vártuk, hogy vége legyen az évnek, gondoltuk, majd 2024 jobb lesz. Ám minden úgy folytatódott, ahogy az előző év végződött. Betegségek, műtétre való várakozás, fotózás pedig semmi...
Némi felüdülést jelentett nemrég az a pár nap, amit Hernádvécsén töltöttünk a Vécsecityre keresztelt hotelben, ami egy 1790-ben épített kastélyból került kialakításra a 2010-es évek elején. Az eredeti kastélyhoz több szárnyat hozzáépítettek, amik különböző stílusú berendezést kaptak (Zöld Ház, Vörös Torony stb). A legkülönlegesebb talán a hatalmas, zárt térben elterülő "city", ami egy sajátos várost foglal magában terekkel, kis házikókkal, előkertekkel és színpaddal.
Kirándulásaink érintették Boldogkővárat (beköszönő kép), aminek "gyilokjárójáról" többszáz fotót láttam már, jobbat és rosszabbat is, de természetesen nem lehetett kihagyni a kötelező kattintást. Hogy hol helyezkedik el a kép a többi között, azt leginkább az évszak, a napszak és az időjárás határozza meg...
Kötelező megálló útközben Vizsoly, ahol az 1590-ben nyomtatott Károli-féle biblia egy példánya látható az Árpád-kori templom falain belül. Szerencsénk volt, mert mint megtudtuk, csak előzetes bejelentkezés alapján fogadják a vendégeket, ám nekünk mégis sikerült bejutnunk. Mint kiderült, még a bibliánál is nagyobb értékű látványosság (ha egyáltalán lehet ilyen osztályozást tenni) a templom falain belül megmaradt, színeiben kicsit kifakult, de az országban mégis egyedülálló Árpád-kori freskóegyüttes.
Az eredeti kastélyrész, amihez a többi szárnyat hozzáépítették
Boldogkővár híres fotótémája: a "gyilokjáró"
A vizsolyi biblia, háttérben az Árpad-kori, legrégebbi templomrészlettel,
és a freskók egy részével
2 megjegyzés:
Kedves Tibor! Sok erőt az ápoláshoz! Elfogadni, ami van, mást mit tehetnénk? Szánj időt magadra is, arra, amitől feltöltődsz, mert nem lesz erőd az ápoláshoz. A képek szépek lettek! A Zemplénben minden gyönyörű! Azt a freskót még nem is láttam, legközelebb mindenképp megnézem!
2024. február 25. 10:23Köszönöm, Katalin!
2024. február 25. 10:24Megjegyzés küldése